Főoldal
Hírek
Az egyesületről
Szolgáltatásaink
Arcok
Emléküket őrizzük
Diákköltők
Múlt és jelen
Arany Matura
Archívum
Vendégkönyv
Fórum
Elérhetőségeink Impresszum

ARCHÍVUM

MEGHÍVÓ

Szeretettel várunk egykori iskolatársunk, az 1966-ban érettségizett

CSOBÁN BOJÁNA és több volt móriczos szerb diák
beszélgetésére
a kisebbségi létről, a szerb nemzeti és vallási hagyományokról,
máig élő szokásaikról

A hangulatos, dallal, képekkel kísért beszélgetésbe Te is bekapcsolódhatsz.

„KERESSÜK, AMI ÖSSZEKÖT!”

2013. október 11-én (pénteken) délután 17.30-kor
a Móricz Zsigmond Gimnázium aulájában
(Szentendre, Kálvária u. 16.)

Legyél ott, és hívd magaddal a barátaidat, ismerőseidet!

A helyszínen rendezhető az éves tagdíj; befizethetők adományok;
előrendelhető az iskolatörténeti kiadvány;
valamint lehetőség nyílik új belépők regisztrálására is

Az egyesület nevében, szívélyes üdvözlettel:

Fridli László elnök

x x x

VENDÉGÜNK LESZ OKTÓBER 11-ÉN

CSOBÁN BOJÁNA

1966-ban érettségizett Szentendrén a Móricz Zsigmond Gimnáziumban, Marosvölgyi tanár úr osztályában.
A sikeres érettségi után előfelvételt nyert az ELTE BTK  történelem–orosz szakára.
Az 1966/67-es tanévben Pilisszentkereszten a szlovák általános iskolában tanított, majd két hónapig a Szépművészeti Múzeumban dolgozott orosz nyelvű tárlatvezetőként.
Egyetem tanulmányait befejezve 1972–1982 között Budakalászon az általános iskolában dolgozott. Itt az eredeti történelem-orosz szakjai mellett választható nyelvként szerbet is tanított.
A Budakalászon végzett eredményes és áldozatos munkájáért miniszteri dicséretben részesült.
A budakalászi évek után 1982-ben Budapesten a Szerb-Horvát Gimnáziumban folytatta tanári pályáját.
1993–1998 között az intézmény igazgatója volt. Igazgatóként nehéz és megtisztelő feladatot kellett megoldania. Újjá kellett szervezni a szerb nyelvű oktatást, új iskolát kellett létrehozni.
A hajdani Jugoszlávia önálló nemzetállamokká történő szétválása következtében a szerb-horvát tanintézet is különvált.
1993. szeptember 1-jén megalakult a Szerb Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium, amely 1995-től kollégiummal kibővítve egységes intézményként működik.
Eredményes igazgatói tevékenységéért 1997-ben a legmagasabb szerb nemzeti egyházi kitüntetést, a Szent Száva Érdemrend II. fokozatát vehette át magától a szerb pátriárkától.
Tanári és vezetői munkássága elismeréseként 1997-ben Göncz Árpád köztársasági elnök úr a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjét adományozta részére.
 Élete párjával szülőhelyén, Pomázon él. Két felnőtt gyermeke négy unokával ajándékozta meg őket.
Szabadidejében a magyarországi, elsősorban a Szentendrei Szerb egyházmegye területén élő szerbek történelmét, szokásaikat kutatja, kulturális örökségük, hagyományaik megőrzéséért, közkinccsé tételéért dolgozik.

x x x

M E G H Í V Ó

Szeretettel várunk két egykori iskolatársunk,
az 1960-ban érettségizett

Dr. DELY ATTILA

és

Dr. SZABÓ (TÓTH) MÁRTA

beszélgetésére,

amelybe Te is bekapcsolódhatsz.

Milyen is volt a gimnázium „őskora”, az akkori diákélet?
Melyek voltak pályájuk, életük legemlékezetesebb eseményei?

Hangulatos beszélgetés egy kis zenével, dallal, képekkel kísérve

2013. május 31-én (pénteken) 17 órakor

a Móricz Zsigmond Gimnázium aulájában
(Szentendre, Kálvária u. 16.)

Legyél ott, és hívd magaddal a barátaidat, ismerőseidet!

AZ ELNÖKSÉG

x x x

„Számtalan csoda van, de az embernél nincs semmi csodálatosabb.”
(Szophoklész)

     Dr. Dely Attila, Kőbánya zongorista háziorvosa

1960-ban érettségizett a szentendrei Móricz Zsigmond Gimnázium humán tagozatos osztályában.
A budapesti Orvostudományi Egyetem elvégzése után szakmai karrierjét Kőbányán, a Bajcsy-Zsilinszky Endre Kórház belgyógyászatán kezdte, itt is szakvizsgázott.
Több évtizede háziorvosként gyakorolja szeretett hivatását, segít a körzetében lakók egészségmegőrzésében és gyógyítja betegeit, akiket név szerint ismer.
Szabadidejében sokat utazik, rendszeres színház- és koncertlátogató. Zenerajongó, aki örömmel ül a zongora mellé, hogy másoknak is örömöt okozzon.
Nem csupán felkészült szakemberként, de csodálatosan kedves zongorajátékával, zenéjével, dalaival is gyógyítja a körülötte lévőket.
Szakmai és kulturális munkásságáért Budapest X. kerületének vezetése a „Kőbányáért” kitüntetést adományozta számára.

– Miként gondol vissza egykori középiskolájára, a szentendrei Móricz Zsigmond Gimnáziumra?
– Az egykori alma mater csupa kellemes emléket jelent számomra. Életem nagyon szép időszaka volt a gimnáziumi négy év. Nem csupán előmenetelem miatt, hiszen tanulmányaimban elég jól haladtam, hanem azért is, mert az iskola sokszínű kulturális és sportélete számtalan lehetőséget nyújtott. Rengeteget kirándultunk, a balatoni táboroktól a dunai evezésekig.

– Ez a sokszínűség, változatosság az egész osztályközösséget jellemezte?
– Igen. Az egész osztály szorgalmasan haladt előre a tanulásban, sokan sikeresen felvételt nyertek az egyetemekre. Többen értek el kimagasló eredményt. Említhetem Erdős István, Tóth Márta, Fekete Klára vagy Égner Kálmán szakmai teljesítményét. Két évvel ezelőtt ünnepeltük az 50. érettségi találkozónkat, szép számmal gyűltünk össze.

– Hogyan emlékszik tanáraira?
– Gimnáziumunk fiatal volt, hiszen mi voltunk a második érettségiző évfolyam. Dr. Mikulási Béla igazgató úr vezetésével szigorúan és következetesen próbáltak jó színvonalat meghonosítani. Később ebből csak hasznunk származott, könnyebben jutottunk be az egyetemekre. Biztosan befolyásolta a tanárokhoz való kapcsolatomat, hogy édesapám is tanár volt, aki nagy népszerűségnek örvendett a gimnáziumban. A diákok nagyon szerették őt, mert nemcsak a tanításban, a sportban is kivette a részét, sőt nyári táborokat szervezett.

– A kulturális terület mely része vonzotta Önt akkoriban?
– Gyerekkoromtól tanultam zenélni, így szinte minden iskolai ünnepélyen szerepeltem: zongoráztam, szavaltam. Részt vettem a gimnáziumi tánciskolában, ahol megtanultuk az alaplépéseket, s ráéreztünk a tánc lényegére, a zene és mozgás csodálatos harmóniájára.

– Édesapja vezette be a rendszeres testedzésbe?
– Édesapám lelkes sportoló volt, korcsolyázott, asztaliteniszezett, röplabdázott, kézilabdázott. Én hivatásszerűen nem sportoltam, de minden lehetőséget kipróbáltam. Télen jó minőségű korcsolyapályát készítettek az iskola udvarán, délutánonként, esténként rengeteget korcsolyáztunk. A tornateremben asztaliteniszeztünk, kézi- és röplabdáztunk. Ha jött a jó idő, gimnáziumunk csónakháza lehetővé tette a rendszeres nyári evezéseket. Gyakran kajakoztunk, kenuztunk a Dunán, megkerültük a Szentendrei-szigetet, ha elfáradtunk, letáboroztunk. Komoly vízi sportéletet éltünk. A másik emlékezetes nyári program a balatoni táborozáshoz kötődik. Némettanárunk, Körmöczy Laci bácsi ábrahámhegyi nyaralója kertjében vertük fel sátrainkat és ott nyaraltunk. Mindig nagyon kalandos esemény volt. Fiútábor lánytábor találkozása. Kirándulás, fürdés a tóban, kamasz-szerelem, esti séták a tóparton.

– Mikor döntött az orvosi pálya mellett?
– Bár, fiatal koromban megfordult a fejemben, hogy szívesen választanám a zenei pályát, de hamar kiderült, hogy ahhoz jóval többet kellett volna gyakorolnom. Így lemondtam erről.
Később úgy gondoltam, hogy az orvosi pálya áll hozzám a legközelebb. Mindig éreztem, emberekkel szeretnék foglalkozni. A másik elképzelés a tanári pálya lett volna, mert a családban mindenki pedagógus volt. Láttam, pedagógusnak lenni nem könnyű. Én voltam az első, aki más utat választott. Gimnáziumi éveim elején döntöttem az egyéniségemhez illő orvosi hivatás mellett. Rendszeresen részt vettem a biológiai és fizikai versenyeken, tudatosan készültem a felvételi vizsgákra. Óriási szenzáció volt, mert első próbálkozásra, egyből felvettek. Annak idején nagyon nehéz volt bekerülni az orvosi egyetemre. Maximális pontszámot vittem, jól ment a felvételi, ennek ellenére nagyon izgultam az eredmény miatt. Emlékszem, Balatonszárszón táboroztunk, amikor megérkezett a hír, hogy felvettek az egyetemre. Egy üveg finom tokaji borral ünnepeltük meg sikeres felvételimet.

– Az egyetem befejezése után hogyan indult el a pályán?
– Az egyetemen sikeresen vettem az akadályokat, jól tanultam, mindig bent voltam az évfolyam harminc legjobban teljesítő hallgatója között, 4,8 fölötti átlagom volt. A diploma után megpályáztam egy budapesti állást, a Bajcsy-kórház belgyógyászatán, amit sikeresen elnyertem. Munkám a mai napig ehhez a kórházhoz köt, Kőbányán maradtam. Belgyógyászatból szakvizsgáztam. Belgyógyászként dolgoztam a híres Kerkovits kardiológus professzor osztályán is, aki akkoriban a Kardiológus Társaság elnöke volt. Nagyon érdekelt, érdekel ez a terület, tagja vagyok a Kardiológus Társaságnak, rendszeresen látogatom a kardiológiai kongresszusokat, szakmai konferenciákat. A kórházi évek alatt szépen haladtam a ranglistán, majd a háziorvosi pályát választottam. Több évtizede praktizálok X. kerületi körzetemben. Kőbányán szeretnek, elismernek, munkásságomért kitüntettek.

– Mint tudjuk, az orvosi hivatás szinte teljes embert követel. Hogyan sikerült beillesztenie az aktív zenélést mindennapjaiba?
– Amióta az eszemet tudom, mindig zenéltem. Életem bármely – a legkeményebben leterhelt – szakaszában is időt szakítottam zongorázásra. Szabadidőmet tudatosan fordítom hobbim kiteljesítésére. A komolyzene mellett nagyon szeretem a jazzt, sok-sok improvizációval. Rengeteg örökzöldet játszom, például régi Beatles-slágereket, amelyeket világszerte ismernek. Családi és baráti összejöveteleken 3-4 órahosszát szoktam zongorázni. Nemzetközileg ismert dallamokból összeállítottam egy egyórás anyagot, ezt kotta nélkül játszom. Az elmúlt években több zenekarral is felléptem, mint a „Madarak” vagy „Smile” együttes, ez utóbbi Gönczi Gábor, televíziós műsorvezető zenekara. Budapesten rendszeresen, minden hónap utolsó vasárnapestjén játszom a Károly-étteremben, az egykori ECHO-együttes rajongói klubjában. A sokak által ismert „Gondolsz-e majd rám…” című slágerükkel váltak híressé. Az együttes dobosa, Tamás László családjával együtt a körzetembe került, összeismerkedtünk. Rövidesen szóba került a zene. Kiderült, hogy néhány éve összeállt az ECHO-beat, havonta találkoznak: saját maguk és közönségük örömére zenélnek, megszólaltatják az egykori slágereiket. Az ismerkedésből barátság és együttműködés született. Az ECHO-klubban felváltva lépünk pódiumra, a zenekari blokkokat követően zongorázok és énekelek. Ez immár rendszeres programom. Emellett alkalmi felkérésekre és fellépésekre is sor kerül. Gyakorlatilag többet szerepelek, mint fiatal koromban. Orvosi kongresszusokon, rendezvényeken is fel szoktam lépni, a kollégák mindig nagy örömmel fogadnak. Elmondhatom, hogy megfordultam öt földrészen és mindenütt zongoráztam. Legutóbb Kubában jártam. Egy alkalommal a havannai belvárosban ebédeltünk, a vendéglős élő zenét szolgáltatott. A zenekar gitárosait billentyűs kísérte, szintetizátoron. A zene csodálatos hidak építésére képes. Leültem a szintetizátorhoz és játszottam. Nem csupán a közönség, a zenészek is nagyon pozitívan értékelték közreműködésemet. Akárcsak a tengerparti szállodánk „Zongora-bár”-jában, ahol az utolsó esti program alkalmával bemutattam legújabb, a kubai hangulataim, élményeim, benyomásaim ihlette szerzeményemet utastársaimnak. Zenéjét is, szövegét is én írtam. Óriási lelkesedéssel fogadták.

– Ezek szerint nem csupán játszik, hanem komponál is?
– Valóban, egy időben sok saját számot írtam. Az első lépésem e téren nagyon emlékezetes volt számomra. 30 évvel ezelőtt, egy pályázati felhívásra megjelent Adamis Anna verse „Jó barátom, ha majd öreg leszel” címmel a „Magyar Ifjúság” című újságban. Ezzel a verssel később sem találkoztam, nem lett belőle ismert sláger. Először erre a szövegre komponáltam zenét. Engedélyt kellene kérnem Adamis Annától, hogy játszhassam a dalt, pedig már a világon mindenhol beleszőttem repertoáromba. Bevallom, nagyon szeretném egyszer elzongorázni és elénekelni a gimnáziumban is. Anna egy évvel alattam járt a középiskolában. Jóban voltunk. Emlékszem, egy alkalommal iskolai álarcos bált rendeztek, mi voltunk a bálkirálynő és bálkirály. Sajnos, nagyon régen találkoztunk.

– Mit üzen a mai gimnazistáknak?
– Feltétlenül használják ki a lehetőségeket, mert a kamaszkor legszebb négy éve lehet ez az időszak. Természetesen kell tanulni, s tudom, hogy óriási teher nehezedik a mai diákokra. Nyelvvizsgák, különórák miatt alig van szabadidejük. Mégis találják meg örömüket a kulturális területeken is, legyen az képzőművészet, zene, színház vagy tánc és szakítsanak időt a rendszeres mozgásra, sportra is.

– Végül szeretném feltenni a szokásos kérdést. Kit javasolna következő beszélgető társnak az egykori szentendrei móriczos diákok közül?
– Mindenképpen Tóth Mártát, aki értékes, színes egyéniség.

Szentendre, 2012. március 18.
Dr. Robicsek Margit (1974)

x x x

Gyertyánliget, 2011. pünkösd

Móricz-öregdiákok találkozója Kárpátalján

Budakalász polgármestereként tudatosan építettem a kapcsolatokat a határon túli magyarság-gal. Erre kitűnő eszköz az önkormányzat maga, amely hivatalos módon intézmények és sze-mélyek közötti kapcsolatok sokaságát képes kezdeményezni.
2010 tavaszán már 10 éves volt székelyföldi és szépen fejlődött vajdasági kapcsolatunk. A leszakított országrészek közül a kárpátaljai magyarság helyzete a leginkább aggasztó. Külö-nösen a nagyvárosokon kívül, a szórványban. Őket megsegíteni kötelességünk gondoltam, és az Íjgyártó család segítségével jutottunk el Gyertyánligetre. Íjgyártóék Viskről származnak (a feleség, Klára asszony Bilkéről). Bálint tanár úr 1976-ban települt át családjával, és azóta ta-nított a Móriczban, tehát ő is egy móriczos öregtanár.
1998-ban a tiszai árvíz után (november 5.) kétszer voltam vele Visken segélyszállítmánnyal. Találkozásom a romba dőlt egykori koronavárosban az ottani magyarokkal megrendítő volt. Akkor Bálint tanár úr már túl volt az ötvenedik segélyszállítmányon, amit ő juttatott el Viskre. Forgon László, a viski Szent László Gimnázium igazgatója mondta: „Ha nincs Íjgyártó Bálint, a gimnázium már régen nem működne.”
Ilyen lelki felkészítés után utaztunk Gyertyánligetre 2010 áprilisában. A falu a Keleti-Kárpátok egy völgyében, az egykori Máramaros vármegyében fekszik a Gyertyános (Sopurka) folyó két partján. A folyó 12 km-rel lejjebb a Tiszába ömlik. Lakóinak száma 3200, ebből kb. 700 a magyar. A háború óta nincs magyar oktatás a faluban (előtte sem volt), kivéve egy nyolcfős 3. osztályt és a vasárnapi fakultatív iskolát. Tizenkét évvel ezelőtt a helyi katolikus karitas visszaperelte az ukrán államtól a régi katolikus iskola épületét, és ott magyar óvodát indított, amely a mai napig adományokból működik. Az ukrán állam egy kopekkal sem támogatja, sőt az adományokból kapott pénzből behajtja az alkalmazottak utáni kötelező járu-lékokat. Azért utaztunk oda, hogy budakalászi adományokkal (mesekönyv, játék, gyermekru-ha) segítsük őket.
2011. pünkösdjén tartották a bérmálást Gyertyánligeten. Ismét kiutaztunk több autóval, adományokkal. Megalapoztuk egy helyi közkönyvtár anyagát. A határon való kalandos átvitelt nem részletezem, de hálás köszönet illeti a Beregszászi Ma-gyar Főkonzulátust. Velünk tartott Romankovics András és felesége, Katalin, akik egy tan-könyvkiadót működtetnek. Az ő adományuk révén ma minden magyar gyermeknek van tan-könyve. A bérmálási szertartást Majnek Antal püspök atya végezte. Közreműködött Bucsi Lajos plé-bános és Mikulyák László rahói plébános. A 25 bérmálkozó mindegyike kapott tőlünk egy „Hozsanna” énekeskönyvet.
Az ünnepi egyházi esemény után meghívtuk püspök atyát és paptársait egy közös vacsorára. Természetesen tudtuk, hogy ő móriczos diák volt, és mi sem (dr. Parlagi Gyula 1960–1964, Parlagi Endre 1958–1962 és Verebes Erika 1976–1980) titkoltuk el a közös alma matert. Így a vacsora baráti beszélgetésbe ment át azzal a szomorú következtetéssel, lehet, hogy ez volt az utolsó magyar nyelvű bérmálás Gyertyánligeten.
A gyertyánligeti magyarok kezét nem engedjük el. Ez év júniusában hét gyertyánligeti magyar gyermek nyaral együtt Tihanyban székelyföldi, vajdasági és budakalászi gyermekekkel. Közü-lük csak a gyertyánligeti gyerekek nem jártak magyar iskolába, egyik szülőjük ruszin, jó esetben magyar óvodába jártak. Soha nem jártak Magyarországon. Útlevelük és a vízum ki-váltásának költsége meghaladja az ottani minimálbért.
Ajánlom az olvasónak, képzelje el a találkozót Tihanyban, ahol a szétszabdalt országot – ha csak egy hétre is – gyermekeiben összerakjuk.

 

 

Parlagi Endre (1962)

 

 

Gyertyánligeti képek

x x x

 

MEGHÍVÓ
a Szentendrei Móriczos Öregdiákok Egyesületének
 évi rendes közgyűlésére,
melyet 2013. április 27-én, szombaton 14.00 órai kezdettel tartunk
a Móricz Zsigmond Gimnáziumban
(Szentendre, Kálvária út 16.)
Napirend:

I. Az egyesület 2012. évi tevékenységének megvitatása

1. Az egyesület 2012. évi munkájának értékelése
Előterjesztő: Fridli László elnök

2. Az ellenőrző bizottság állásfoglalása az egyesület 2012.évi beszámolójáról
és közhasznúsági jelentéséről                                                                  
Előterjesztő: Maróthy László, az ellenőrző bizottság elnöke

3. Az egyesület 2012. évi költségvetési beszámolójának elfogadása
Előterjesztő: Dr. Rózsa Mihály elnökségi tag

4. Az egyesület 2012. évi közhasznúsági jelentésének elfogadása
Előterjesztő: Dr. Rózsa Mihály elnökségi tag

II. Az egyesület 2013. évi feladatainak megvitatása

1. Tájékoztató a 2013. év főbb feladatokról
Előterjesztő: Fridli László elnök

2. Az egyesület 2013. évi költségvetésének elfogadása
Előterjesztő: Dr. Rózsa Mihály elnökségi tag

III. Az ellenőrző bizottság és az elnökség kiegészítése                                                                                     

Tájékoztatjuk a Tagtársakat, hogy a közgyűlés csak akkor határozatképes, ha a tagság 50%-a + 1 fő jelen van. Határozatképtelenség esetén a megismételt közgyűlésre a fenti helyen és napon 14.30 órai kezdettel kerül sor. Ekkor a közgyűlés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes.

Az elnökség az egyesület minden tagjának megjelenésére és aktív részvételére számít.

Szentendre, 2013.április 8.      

Tisztelettel: 

Fridli László
elnök

 

x x x

 

Egyesületünk honlapja megérett a tartalmi, technikai korszerűsítésre. Az elnökség szándékai szerint a megújítás koncepcióját a közgyűlésen ismertetjük.
Az eltelt időszak néhány statisztikai adatának elemzése érdekes képet mutat.
Honlapunkat 2011. január 1.–2013. január 31. között összesen 2122 egyedi látogató kereste meg. Közülük 1225 első, 897 pedig visszatérő látogató volt. Ezen belül 2013 januárjában 129 fő kattintott honlapunkra (62 első, 67 pedig visszatérő).
A 2012. november 1.–2013. január 31. közötti időszakot vizsgálva kitűnik, hogy az összes látogató 95%-a Magyarországról keresett meg minket. A hazai látogatók regionális/megyék szerinti megoszlását vizsgálva kitűnik, hogy 45%-uk Pest megyéből, 37%-uk Budapestről látogatta a honlapot. A települések szerinti megoszlás szintén érdekes képet mutat. Látogatóink 35%-a Budapesten, 15%-a Szentendrén, 12%-a Dunakeszin, 5%-a Pomázon, 3,4%-a pedig Csobánkán volt regisztrálva.
A külföldi látogatók területi megoszlása nagy szóródást mutat. Az elmúlt három hónapban Ausztráliból, Indiából, az Amerikai Egyesült Államokból, Líbiából, Kanadából, az Egyesült Királyságból, Dániából, Franciaországból, Ausztriából, Romániából, Szerbiából léptek fel a honlapra. (A külföldi látogatók országonként általában 1–3 főt jelentenek.)
A viszonylag alacsony létszám ellenére is fontosnak tartjuk, hogy a honlap, ezen keresztül egyesületünk is segít a külföldön élőknek az otthonnal való kapcsolatok ápolásában. Ezt a tényt a honlap megújításakor is célszerű figyelembe venni.
Kérjük a külföldi látogatóinkat, hogy a rozsamiha@citromail.hu címre küldjenek egy rövid üzenetet nevük, címük, az iskolával való kapcsolatuk jellegének (öregdiák – a végzés évével, vagy „csak” érdeklődő) feltüntetésével.
Szeretnénk feltérképezni, hogy hová vetődtek/vetődnek volt diáktársaink, hol élnek barátaink. A személyes adatokat nem adjuk tovább! Azokat a statisztikai feldolgozás során nem használjuk!

x x x

 

Kedves iskolánk 2015-ben ünnepli 60. születésnapját.
Egyesületünk sokat tehet (sokat kell, hogy tegyen) e szép évforduló méltó megünnepléséért. Úgy ítéljük meg, hogy főként az iskola múltjának, hagyományainak feltárásában, megőrzésében, széles körben való megismertetésében vállalhatunk fontos szerepet.
 Ezen tevékenységre való felkészülés érdekében az iskola vezetésével együttműködve, a jelenlegi és volt tanárok, a diákönkormányzat, valamint az érdeklődők részvételével április 5-én (pénteken) tanácskozást rendezünk az iskolatörténeti kutatómunka, lehetőségeiről, módszereiről, feladatairól.
A tanácskozáson bemutatjuk Kárász Aranka, 1962-ben végzett diáktársunk a gimnázium történetét feldolgozó könyvének elkészült részeit.
Az iskolatörténeti tevékenység elősegítése érdekében az érdeklődő öreg- és fiatal diákok, hajdani és jelenlegi tanárok, szakemberek és „műkedvelők” bevonásával szeretnénk egy aktívahálózatot kialakítani.
Ehhez (is) kérjük a Tisztelt Tagság, az érdeklődők támogatását, aktív közreműködését.

x x x


Az egyesület elnökségének és ellenőrző bizottságának tagjai január 25-i megbeszélésükön áttekintették a 2013. évi munkaterv tervezetét. A még szükséges néhány kiegészítést, javítást követően a munkaterv elfogadásra, majd – várhatóan február közepén – a honlapon közzétételre kerül.

x x x


A közgyűlést előreláthatóan április 26-án, pénteken vagy 27-én, szombaton rendezzük meg.
Az elnökség még vizsgálja annak lehetőségeit, hogy a pénteki „szokásos” közgyűlés helyett egy kötetlenebb találkozásokra is módot nyújtó, viszonylag „lazább” szombat kora délután kezdődő összejövetelen beszéljük meg fontos dolgainkat.
Az időponttal kapcsolatos véleményeket február 20-ig várjuk a rozsamiha@citromail.hu címen.
A közgyűlés anyagait – összeállításukat követően – a honlapon közzéteszi az elnökség.

x x x

A közgyűlés döntésének megfelelően a krízishelyzetben lévő öregdiákok segítésére, gondozására a 2011. évi 50.000 Ft-tal szemben a tagdíjbevételekből 2012-re 120.000 forintot irányoztunk elő.
Ebből az összegből decemberben 11. és 18. között négy öregdiák támogatására összesen 100.000 Ft-ot (egyénenként 25.000 Ft) használtunk fel.
Két súlyosan beteg hajdani diáktársunkat karácsony előtt meglátogatták képviselőink, és 5-5.000 Ft értékű ajándékkal kedveskedtek nekik. Sajnos egyikük, Ürmös Edit (1966) január 24-én elhunyt. A február 8-i temetésén sírcsokorral fejezzük ki együttérzésünket.
Két öregdiák (Parlagi Endre 1962; Szabadfy Katalin 1964) temetésén sírcsokorra 2.500-2.500 Ft-ot használtunk fel. Reméljük, hogy az előirányzatból még meglévő 5.000 Ft-ot nem ilyen okból kell elköltenünk.

x x x

 

Megjelent egy régi móriczos diák könyve!

SONNEVEND IMRE:
ELFELEDETT GYÜMÖLCSEINK,
 A HÁZI BERKENYE ÉS A BARKÓCABERKENYE
(Viza Nyomda, Veszprém, 2012.)

Valljuk meg őszintén, még a gyakorló hegy- és dombvidéki erdészeink közül is akad jó pár kolléga – nem beszélve az alföldi zöldkalaposokról –, aki észre sem venné területén az ott észrevétlen meglapuló, még a koronaszintet is elérő házi berkenye fát vagy a cserjeszintben hosszú évekig szerényen küzdő házi berkenye fiatal példányait. A stúdiumok régen voltak, az ilyen ritka fákat átlapozta hajdanán a legtöbb erdészjelölt, a mai pörgő világban meg ki foglalkozik ilyen „falmelléki” fával? Nem szerepel az erdőtervek elegyarányában, a megjegyzések rovataiban is csak titkán kerül be, telepítésekben, felújításokban nem ültetik.
Természetesen a barkócaberkenye azért jóval ismertebb erdészeink körében, de ez a fafaj is elkerüli sokak figyelmét, nem ismerik annak számos érdekes tulajdonságát, hasznosítási lehetőségét.
Ezeken próbál segíteni ez a mindössze 86 oldalas füzet, amelynek szerzője hosszú évek óta megkülönböztetett figyelemmel kísérte ezt a két fafajt, figyelte sorsát, regisztrálta azok előfordulási helyeit. Mivel szakmai pályafutása során hosszú évekig erdőtervező, majd erdőfelügyelő, végül pedig a természetvédelem munkatársa volt, bőven volt alkalma megfigyelni ezt a kért érdekes fafajt. Elsősorban a Bakonyban, a Balaton-felvidéken, de a zalai dombok között, sőt Vas és Somogy megyében is szétnézett berkenye ügyben.
Az ismeretlenség homályából emeli ki a szerző ezt a két gyümölcstermő berkenyénket. Mivel a házi berkenyéről még nem született magyar nyelven semmiféle kismonográfia, ezt a fajt ismerteti részletesebben. (A barkócáról az „Év fafaja” kapcsán volt egy cikksorozat az EL-ban.) A nevezéktani, morfológiai és a szaporodás biológiai ismertetést követik az elterjedési területek tudnivalói, melyet a könyv függelékében található igen részletes hazai előfordulási táblázat egészít ki. Ebben feldolgozta a szerző a TTM Növénytár herbáriumi adatait az 1800-as évektől napjainkig, valamint az utóbbi évtizedek botanikai szakirodalmának ide vonatkozó, a legkülönbözőbb publikációkban napvilágot látott adathalmazát is. Ugyanezen adatokból felrajzolja a Kárpát-medencei helyzetképet is. A faj termőhelyi igényei, jellemző élőhelyei után szó esik még a házi berkenye természetvédelmi vonatkozásairól is. A kiadvány második felében érdekes adatokat olvashatunk mindkét faj magyarországi előtörténetéről, a helynevekben tapasztalható előfordulásaikról, számos gyógyászat- történeti érdekességéről.
Mivel a házi berkenye a szőlőhegyek kedvelt termesztett gyümölcse is volt, a kertészeti vonatkozások sem maradtak ki a műből. A füzet végén a házi és a barkócaberkenye terméséről, mint kiváló pálinka alapanyagról olvashatunk érdekes, eddig ismeretlen adatokkal megtűzdelt tudnivalókat. Hogy milyen szerteágazó e két gyümölcsfánkra vonatkozó ismeretek halmaza és a hozzájuk kapcsolódó megannyi kultúrtörténeti és gasztronómiai érdekesség, jól példázza a szakmai tanulmányokat keretező előhang és prológus. Az előbbit ugyanis Ambrus Lajos József Attila-díjas író, a régi gyümölcsfajták avatott szépírói szakértője, az utóbbit pedig a közgazdaságtan nagy öregje, Kopátsy Sándor professzor írta, az első magyar barkócaberkenye pálinka bakonyi, Csetényben történt megszületésének örömére. Hogy ezeknek aztán mennyi köze van a magyar erdészekhez, kiderül a füzet tüzetes elolvasása után.
A szerző ezúton is kéri és gyűjti további idős, méretes vagy érdekes házi és barkócaberkenye példányok előfordulásának adatait (sonnevend.imre@chello.hu, mobil: 06 (30) 491-00-84).

Tájékoztatok minden érdeklődőt, hogy a berkenyés könyvecske forgalomba nem kerül, így tehát ára sincsen. További, saját magam által finanszírozott berkenyés kutatásaim támogatáshoz viszont adományt elfogadok, így minden elküldött 1100 Ft támogatás fejében küldök egy példányt a kiadványból. A postaköltséget (1 pld. esetében 225 Ft) én fizetem.

Dr. Sonnevend Imre
8200 Veszprém
Lóczy L. u. 5/G

Bankszámlám: Kinizsi Bank 73200189-15107275

x x x

 

 EGY (kis?) ADÓSSÁG

Az október 5-i Adamis Anna-estet követően az elnökség minden közreműködőnek megköszönte a rendezvény sikere érdekében végzett áldozatos munkáját
A szereplők, az előkészítésben, a rendezésben résztvevők tevékenységének eredményeit mindnyájan láthattuk, tapasztalhattuk. Adamis Anna maga is elismerően szólt munkájukról. Ők szerényen fogadták a köszönetet, mondván, szívesen tették, örömmel segítettek.
A „lovagiasság szabályai” szerint ezzel talán rendben is lehetne ez a dolog, de…..!
Szóval most is van egy de, amely talán méltatlanul egy kicsit háttérbe szorult.
A találkozó előkészítése, a sokrétű szervezési, egyeztetési munka végén (mert mikor máskor) felmerült az estre emlékeztető méltó ajándék kérdése.
Záborszky Gabi nagyszerű és kedves ötletét a „tintás ujjak” emlékalbumát helyszínen, a megjelentekkel közösen készítettük el.
Ez tehát rendben volt. A szervezők és az elnökség egyetértett abban, hogy jó lenne egy névre szóló emléktárgyat is átadni Annának. Az idő rövid, ötlet több is, mint elég – reális alig.
A majdnem „reménytelen helyzetben” egyesületi tagtársunk, a kiváló vésnök, Antal Géza (1968) sietett segítségünkre. Vállalta, hogy elkészít egy olyan ajándékot, amely megjeleníti a gimnáziumot, utal Szentendrére, és emellett névre szól.
Tartotta adott szavát. Egyedi és precíz munkával rekonstruálta a gimnázium első jelvényét, hozzá elkészítette Szentendre címerét.
A kellő időre elkészült ajándék bemutatásakor Géza ismét meglepett bennünket.
A maga szerény és csendes stílusában közölte velünk, hogy a munkájáért, az ajándékért nem kér költségtérítést. Azt tekintsük adománynak. Ő ezzel segíti az est sikerét, ezzel támogatja az egyesület munkáját.
Ott és akkor természetesen köszöntük segítségét, megcsodáltuk munkáját, azután gyorsan folytattuk a tennivalók megbeszélését.
Az ajándékok átadásakor sajnos nem mondtuk el, hogy ezt az emléktárgyat Antal Géza készítette kifejezetten Anna részére. A nagy izgalomban még a KÖSZÖNJÜK is elmaradt.
Mindemellett a közönség közel ülő része is csak a szép díszdobozt láthatta, a benne lévő plakettet és a jelvényeket viszont nem.
Ezért adjuk közre ezt a fényképet.


Végül, bár „egy kicsit” megkésve, a honlap adta nyilvánosság előtt is szeretnénk megköszönni Antal Géza önzetlen segítségét, igényes munkáját és nagylelkű adományát.

 Fridli László elnök

x x x

A beszámoló a Szentendre és Vidéke XXVI. évfolyam 20. számának 7. oldalán jelent meg

x x x

KÖZLEMÉNY
Az elnökség a február 22-i megbeszélésén az összes körülményt mérlegelve úgy döntött, hogy az idei KÖZGYŰLÉST 2013. április 27-re, SZOMBATRA hívja össze.
A közgyűlés előkészítésének és megszervezésének koordinálására Marosvölgyi Lajos tanár urat, tiszteletbeli elnököt kérte fel.
A közgyűlés részére készülő előterjesztések (Beszámoló az egyesület 2012. évi munkájáról; Beszámoló a 2012. évi költségvetés végrehajtásáról; a 2012.évi közhasznúsági jelentés; Javaslat az egyesület 2013. évi költségvetésére; Tájékoztató az egyesület 2013. évi főbb feladatairól) kidolgozásával az elnökség tagját, Dr. Rózsa Mihályt bízta meg.
Felhívta a figyelmet, hogy az előterjesztéseket olyan ütemezéssel kell összeállítani, hogy azok – a szükséges egyeztetések után – a 2013. március 22-i elnökségi ülésen véglegesítésre kerüljenek.
Az egyesület tagsága részére a közgyűlés konkrét időpontját, napirendjét tartalmazó MEGHÍVÓ az alapszabályban rögzített módon és időben kerül kiadásra.
                                                                                    Fridli László
                                                                                    elnök

x x x

A KÖZGYŰLÉS ELÉ
Az elnökség február 22-i megbeszélésén a közgyűlés idejéről hozott döntésével lezárt és remélhetőleg nyugvópontra juttatott egy hozzávetőleg másfél éve zajló vitát.
Már 2011 végén felvetődött, hogy a 2012. évi közgyűlést szombaton tartsuk. Akkor az elnökség a „hagyományos” megoldást választotta, és pénteken került sor a rendezvényre.
Közben tovább vizsgáltuk a kérdést, többször kértük a tagság véleményét.
A „hagyományos” pénteki rendezés mellett szóló érvek közül nagy súllyal esett latba, hogy így a hétvége szabad maradhat.
Ugyanakkor szembesülnünk kellett azzal, hogy pénteken délután 16–17 óra előtt nem célszerű (gyakorlatilag nem érdemes) a kezdés időpontját meghatározni. Ebből törvényszerűen következett, hogy a közgyűlés napirendjére tűzött kérdések megvitatása meglehetősen „hadarósra”, sőt „kapkodósra” sikeredett. Kevésbé tapintatosan fogalmazva: igyekeztünk (kénytelenek voltunk) rövidre fogni a mondanivalót, esetenként formálissá téve a vitát.
Ezen kíván változtatni az elnökség azzal, hogy az idei közgyűlést ÁPRILIS 27-ÉN, SZOMBATON kora délutánra tervezi összehívni.
Úgy gondoljuk, hogy az így rendelkezésünkre álló (a korábbinál bizonyosan hosszabb) idő biztosítja a „kötelező” témák részletesebb vizsgálatát, továbbá az egyesület közvetlen és hosszabb távú feladatainak elmélyültebb megbeszélését.
Mindezeken túl a szombat délutáni közgyűlés reményeink szerint azt is lehetővé teszi, hogy Tisztelt Tagjaink kötetlen formában, jó hangulatban találkozzanak, beszélgessenek régen látott diáktársaikkal.
A közgyűlés előtt álló fontosabb feladatok a következőkben összegezhetők:
A közgyűlésnek „kötelezően” meg kell tárgyalnia és határozattal kell elfogadnia a 2012. évi pénzügyi beszámolót (a „mérleget”), a 2012. évi közhasznúsági jelentést, valamint a 2013. évi költségvetési javaslatot.
A közgyűlési határozattal elfogadott mérleget és a közhasznúsági jelentést közzé kell tennünk, és májusban meg kell küldenünk az Országos Bírói Hivatalnak.
A fenti dokumentumokhoz kapcsolódva a közgyűlésnek meg kell vitatnia és határozattal jóvá kell hagynia a 2012. évi tevékenységünkről szóló elnökségi beszámolót, emellett át kell tekintenie a 2013. évi fontosabb feladatokat.
Az egyesület törvényes és zavartalan működésének fontos feltétele, hogy az egyes szervezeti elemek megfelelő létszámmal működjenek.
Az ellenőrző bizottság elnöke, Maróthy László (1959) és egyik tagja, Árvai Zoltán (1959) alapító tagok január 25-én bejelentették, hogy a közgyűlést követően nem tudják vállalni a bizottsági munkában való részvételt.
Soósné Balogh Anikó alelnök, alapító tag közölte, hogy megnövekedett munkaköri kötelezettségei miatt a továbbiakban nem áll módjában részt venni az elnökség munkájában. 
A közgyűlés hatásköre és felelőssége, hogy a nagy tapasztalattal rendelkező, az ellenőrző bizottságban, valamint az elnökségben felelősségteljes munkát végző tagjainkat megfelelő személyekkel pótoljuk.
A „kötelező” témákon kívül szükségesnek látjuk, hogy megvitassuk az egyesület működését hosszabb távon meghatározó fontosabb tennivalókat.
Célszerű lenne szót váltanunk egy, az egész évre kiterjedő, tagjaink aktív közreműködésére épülő, intenzívebb, a taglétszám növelését segítő akció tartalmi és szervezeti kérdéseiről.
A fentiekből is látható, hogy a közgyűlésre meglehetősen sok feladat vár. Munkánkat eredményesen elvégezni, a közgyűlést sikeresen megtartani csak a Tisztelt Tagság aktív részvételével, célirányos felkészülésével lehetséges.
Az elnökség ennek elősegítése érdekében a közgyűlés részére készülő anyagokat összeállításuk ütemében vitára, véleményezésre közzéteszi a honlapon.
A meghívók és a közgyűlés javasolt napirendje az alapszabály rendelkezéseinek megfelelően (várhatóan április 10–13. között) kerülnek kiadásra.
Kérjük, hogy kísérjétek figyelemmel a közgyűlés előkészítésével kapcsolatos híreket. Javaslataitokkal, véleményetekkel segítsétek az előterjesztések kidolgozását, és végül vegyetek részt ÁPRILIS 27-ÉN, SZOMBATON a közgyűlésen!


Tisztelettel:
Fridli László (1974)                          Dr. Rózsa Mihály (1968)              
elnök                                                  elnökségi tag

x x x

 

Kedves egykori Diáktársunk!

A Szentendrei Móriczos Öregdiákok Egyesülete
minden érdeklődőt szeretettel vár programjára:

2013. március 8-án, pénteken 17.30-tól vendégünk lesz
Kun Péter tanár úr.

Ő kivételesen hosszú ideig tanított iskolánkban.
A tanári kar emblematikus alakja volt évtizedeken keresztül.
Nagyon sokan szerettük, becsültük kiegyensúlyozott személyiségét,
felkészültségével sok-sok diáknak nyújtott segítséget és biztatást pályaválasztásához.

Beszélgető partnere Tóth István
az egykori diák, későbbi kolléga lesz.

Helyszín:
Móricz Zsigmond Gimnázium aulája – Szentendre, Kálvária út 16.

A rendezvényre szeretettel hívunk, várunk minden egyesületi tagot
és volt móriczos diákot.

Tájékoztatunk továbbá, hogy a 2000 Ft-os éves tagdíj a helyszínen befizethető,
valamint lehetőség lesz új belépők regisztrálására is.

Az egyesület nevében, szívélyes üdvözlettel:

Fridli László elnök

x x x

Kun Péter tanár úr életútja

Személyes adatok:
Foglalkozása:                         matematika–ábrázoló geometria szakos középiskolai tanár
Születési idő:                          1930. október. 10.
Születési hely:                        Kunmadaras
Édesanyja neve:                     Kiss Zsuzsanna
Családi állapot:                      házas
Házastársa neve:                    Bozzay Éva
Házastársa foglalkozása:        nyugalmazott tanár
Gyermekei:                             Attila (1957), Csaba (1958), Márta (1960)

Iskolai végzettség:    
Szilády Áron Református Gimnázium, Kiskunhalas (1953)
Szegedi Pedagógiai Főiskola (1956)
ELTE TTK (1962)
Számítástechnikai Oktató Központ (1970 számítógép programozó)

Munkahelyek:
1955–1956 Általános Iskola, Gyón (tanár)  
1956–1960 Petőfi Sándor Általános Iskola, Kiskőrös (tanár)
1959–1960 Mathiász János Kertészeti Technikum, Kecskemét (tanár)
1960–2002 Móricz Zsigmond Gimnázium, Szentendre (tanár, igazgatóhelyettes)
1978–1984 Bottyán János Gépipari Technikum, Esztergom (tanár)
1970–1975 Országos Pedagógiai Intézet (munkatárs)
1984–1988 Szegedi Tanárképző Főiskola (megbízott előadó)
2003–        Szentendrei Református Gimnázium (tanár)

Kimagasló oktatási eredmények:
Számos tanítványa bejutott az OKTV döntőibe.

Tanítványok, akikre a legbüszkébb:
Dr. Somogyi Péter az MTA tagja, Majnek Jenő püspök

Kitüntetések:
1976 Az oktatásügy kiváló dolgozója
1981 Kiváló pedagógus
1990 Kiváló pedagógus
2004 Benda Kálmán-díj
2002 Szentendre Város Pro Urbe Emlékérme

Megjelent könyvek:
Matematika II.–III.–IV. tankönyv a dolgozók szakközépiskolái számára
Matematika I.–IV. tanári segédkönyv (Tankönyvkiadó, 1970–74)
Fejezetek a matematikából (Tankönyvkiadó, 1990)

Publikációk:
Néhány gondolat a dolgozatírás módszeréről (A matematika tanítása, 1969)
A matematika nevelésben betöltött szerepe (A matematika tanítása, 1970)
Ellenőrződolgozat-javaslat a gimnáziumok 1. osztályai számára (A matematika tanítása, 1970)
Algoritmusok alkalmazása a matematikaórákon (A matematika tanítása, 1970)

x x x

Beszélgetés Kun Péter tanár úrral

Gratulálunk Kun Péter tanár úrnak, aki munkásságáért idén március 15-én vette át a Magyar Köztársaság Tisztikeresztjének az ezüst fokozatát.

1962-től tanított iskolánkban és 2002-ben vonult nyugdíjba – a leghosszabb ideig tanító tanárunkként, ebből közel harminc évet igazgatóhelyettesként töltött el. Természetesen ma is aktív, a szentendrei Református Gimnáziumban matematikát tanít. Többek közt erről is kérdeztem.
- Ha fiatalok között vagyok, nem érek rá megöregedni. A mai gyerekek nagyon érdeklődőek, több ismeretanyaggal bírnak és rengeteget kérdeznek. Muszáj tehát állandóan képezni magamat, naprakésznek lenni a szakmában és más területeken is. Amúgy is él bennem késztetés a tanulásra, de így aztán a napi munkámhoz tartozik. Emelt szintű matematika csoportban tanítani privilégizált helyzetet jelent: tanítványaim elkötelezettek, céltudatosak. Persze a matematika feladatok mellett a világ dolgait is meghányjuk-vetjük. Bizony vannak olyan kérdéseik, amelyekre nem tudok válaszolni, de ezt őszintén megmondom, és utánanézek a dolognak. Igazából akkor érzem jól magam, ha tájékozott vagyok. A szakkönyveket ma is szívesen forgatom, elengedhetetlenek a napi felkészüléshez. Nem vagyok apolitikus, mindig elolvasom a napi sajtót és a helyi újságokat is. Ha nincs meg az értelmi kondíció, az ember leépül. Szükség van a testi, lelki és értelmi kondícióra egyaránt. Most végeztem el egy érettségi elnöki tanfolyamot. Ha az ember hasznossá teszi magát, nincs semmi baj.
- Átalakulóban az iskolaügy, gyakran tudósít erről a média. A fél évszázad tapasztalataira visszatekintve milyen változásokat tart fontosnak e téren?
- A egyetemre jutáshoz nagyobb tudás kelljen. Mindenképpen emelni kellene a színvonalat, mert azok, akiknek nincs meg a készségszintű tudása a szaktárgyaiban, elvegetál egy-egy félévet, és ez a három éves alapképzés is megtöri a lendületet. Nagyon könnyű a felsőoktatásba bejutni, érdemes lenne a középiskolának nagyobb követelményt állítani. Abból a két-három tárgyból, amit használni fog igenis teljesítsen kiemelkedően. Az élet is ezt követeli. A szakkörök, tanulmányi és levelezős versenyek tapasztalatait érdemes felhasználni. A tudománynak különböző szintjei vannak. Emlékszem, Somogyi Péter (most kapott nagy nemzetközi elismerést, az Agy-díjat) már másodikosként diákkutató volt, és dolgozata jelent meg a Biológiai Szemlében. Rá kell hangolódni a munkára, a sikerélményt idő és energia befektetéssel éri el az ember, a siker pedig szárnyakat ad. Jó szívvel, jó kedvvel tanulni, nem dühvel, meghozza az eredményt.
- A tanítás mellett miben talál örömet?
- Versekkel szeretek foglalatoskodni. Eredetileg magyar-latin szakos tanár szerettem volna lenni, és a mai napig szívesen írok is és olvasok is verseket. A kedvencem Shakespeare, még Kiskőrösön, ahol a pályát kezdtem, kaptam ajándékba a kötetét a kollégáimtól, és gyakran előveszem. Jókait nagyon szeretem és a történelmi regényeket. A költőktől kap az ember olyan gondolatokat, amelyek átsegítik az élet nehéz pillanatain. A versek arról szólnak, hogy érdemes élni, és már a versek szeretetétől is javul az ember. Meg zenét hallgatok, munka közben főleg komolyzenét, még a dzsessz is belefér.
- Tartja-e a régi tanítványaival a kapcsolatot?
- A tanítványaimat nem tudnám összeszámlálni, de öt osztálynak voltam osztályfőnöke, és velük az érettségi találkozókon rendszeresen összejövünk. Sokra jutottak, büszke is vagyok rájuk. Az elsőknek már a gyerekeit is tanítottam. Tudósok, közéleti emberek is kikerültek közülük. A teljesség igénye nélkül sorolom néhányukat. Kedves emlékem, mikor az Óbudai Gimnáziumban érettségi elnökként, egy volt tanítványom, Pomozi Mária tanította a matematikát. Madas Edit kódexkutató, figyelemmel kísérem az interneten a munkásságát. Golub Iván az Orvosszövetség elnöke volt, Rajkovics Zsuzsa fizikus, a Műszaki Egyetem docense, Veres Krisztina pszichológus, Somogyi Péter híres agykutató. Sorolhatnám őket és azokat is, akik édesanyaként, családfenntartóként, hivatalnokként, mesteremberként megállják a helyüket. Jó szívvel emlékszem rájuk. A móriczos öregdiákok honlapját is azért keresem fel gyakran, hogy informálódjam felőlük.

 

A beszélgetést vezette és lejegyezte Szarvas Rita

x x x

 

Meghívó

a Szentendrei Móriczos Öregdiákok Egyesületének
iskolatörténeti tanácskozására

Kedves egykori Iskolatársak!

Az idő sürget! – tanultuk a latin mondást…

Iskolánk 2015-ben lesz 60 éves!
Gimnazista korunkban már az is távoli jövőnek számított, hogy „5 év múlva találkozunk”…
Ma már vannak olyan móriczosok, akik megtarthatták az 50 éves találkozójukat is…

A 60 éves időszak, három nemzedéknyi idő, de még áttekinthető! Ezért gondolt egyesületünk arra, hogy összefogva a mai móriczos tanárokkal (köztük egykori móriczos diákokkal) és diákokkal, sokoldalú iskolatörténeti gyűjtőmunkába kezdhetünk.
A gyűjtőmunka magában foglalná az időszak szellemi és tárgyi emlékeinek gyűjtését is.
Szerencsés helyzetben vagyunk, mert az eltelt időszakra vonatkozó irattári anyagok helyben, rendelkezésünkre állnak!
Az irattári anyag feldolgozása nagyon fontos, mert tükrözi a gimnázium történetének minden lényeges mozzanatát. Miközben a tanárok és tanulók személye változik, tanúi lehetünk a közoktatás változásainak, amely összefüggésben van a társadalmi és politikai változásokkal is.
Örömmel mondhatom, hogy az első húsz évre vonatkozó irattári anyag feldolgozása elkészült. A 180 oldalas szöveg nyomdakész állapotban van. Képi anyaggal is rendelkezünk, amely bővíthető, újabb képek felajánlása esetén.

A gyűjtőmunkához, nélkülözhetetlen azon móriczosok segítsége, akik az elmúlt, közel 60 éves időszakban „nálunk” érettségiztek, vagy a közeljövőben érettségiznek.

Egyesületünk vezetősége úgy gondolja, hogy a továbblépéshez olyan összejövetelt szervezünk, ahol megbeszélhetjük a felmerülő kérdéseket, és az együttműködés részleteit is kialakíthatjuk.
Ezért rendezünk iskolatörténeti tanácskozást, ahol – remélhetőleg – a részletek megbeszélésén kívül sok hasznosítható javaslatot is kapunk.

Iskolatörténeti tanácskozás 2013. április 5-én (pénteken) 16 órától
a Móricz Zsigmond Gimnázium aulájában (Kálvária út 16.)

Szeretettel várunk minden érdeklődőt!

Bottlikné Kárász Aranka (1958–1962)
a Szentendrei Móriczos Öregdiákok Egyesületének
elnökségi tagja

 

x x x

Munkaterv letöltése (2012)

x x x

Az egyesület irányító szerve, a közgyűlés április 20-án ült össze. Elfogadta a 2011. évről szóló beszámolót és a közhasznúsági jelentést. Tudomásul vette a 2012. évi munkatervet és jóváhagyta az egyesület 2012. évi költségvetését.
Ezek az előterjesztések hamarosan felkerülnek a honlapra a tanácskozásról készült jegyzőkönyvvel és az elfogadott határozatokkal együtt. Így azok is megismerhetik, akik nem voltak jelen a közgyűlésen. (A honlapon kattints Az egyesületről címre és ott találod az anyagot.)
A közgyűlés az a fórum, ahol az egyesületi tagok – javaslataikkal, észrevételeikkel – befolyásolhatják, alakíthatják az egyesület tevékenységét. Ezért mindnyájunk érdeke, hogy erre a tanácskozásra (évente egy alkalommal!) minél többen jöjjenek el.

x x x

Az öt főből álló elnökség egyik tagja, Perjéssy Barnabás lemondott a tisztségéről. Perjéssy Barnabás kezdettől fogva részt vett az egyesület szervezésében, munkájában.
Ő volt a honlap szerkesztője, ő tartotta a kapcsolatot a helyi médiával. Számos jó ötlettel segítette az egyesület útkeresését. Mindezt hálásan köszönjük és reméljük, hogy a város kulturális életének irányításában szerzett gazdag tapasztalatait továbbra is hasznosítani tudjuk az egyesületi tevékenységben.

x x x

A közgyűlés április 20-án elnökségi taggá választotta Kádárné Záborszky Gabriellát.
Záborszky Gabriella 1976-ban érettségizett a gimnáziumunkban. Szentendrén lakik, a Püspökmajor lakótelepen. Érettségi után a BKV-nál, majd egy kutató-fejlesztő és piacvezető nagy cégnél dolgozott, jelenleg egy óbudai irodaházat vezet. Gyermeke most érettségizik a Móriczban.
Gabriella szeretettel gondol vissza a diákévekre és nosztalgiával annak színhelyére, a Római sánc utcai régi épületre. Fontosnak tartja, hogy több egykori diák lépjen be az egyesületbe. Tenni akar annak érdekében is, hogy igazi baráti kapcsolatok alakuljanak ki az öregdiákok között és általánossá váljon az egymás iránti segítőkészség.
A honlap szerkesztősége szeretettel köszönti az elnökség új tagját, és sok sikert kíván a munkájához.

x x x

Május 19-én és 26-án találkozója volt annak a két osztálynak, amely 50 évvel ezelőtt érettségizett. A reálosztály találkozóját Borsody Pista és Knáb Misi, a humánét Sinóros Szabó Bíborka, Kárász Aranka és Nagy Béla szervezte. A találkozókról fényképes beszámoló készül, amely a honlapon az Arany Matúra rovatban jelenik majd meg. Bővebb információt abból szerezhetnek a kedves olvasók, akik valószínűleg egyetértenek a jókívánságunkkal. Azt kívánjuk ugyanis, hogy ugyanilyen számban tartsanak majd találkozót tíz év múlva is, amelyről képes tudósítás jelenjen meg a honlap Gyémánt Matúra rovatban.

x x x

A közgyűlésen elfogadott költségvetési terv 120 000 Ft felhasználását irányozza elő a krízishelyzetbe került öregdiákok támogatására, szociális gondozására.
A beérkező adományokból ugyanilyen összeget, 120 000 Ft-ot biztosít a rászoruló diákok segítésére.
Körültekintő és összefogásra épülő munkára van szükség annak felderítésére, hogy kik azok az öregdiákok, akiken segíteni kell. Az egyesület tervbe vette, hogy településenként egy-egy öregdiák közreműködését kéri. Szerepük többek között az lehetne, hogy javaslatot tennének a támogatandó személyre.
De minden olvasónkat, minden öregdiákot kérünk, jelezzék, ha tudnak nehéz helyzetbe került iskolatársról. Bejelentést tehetnek az SOS vonalon a 06 (20) 478-5772 telefonszámon.
Hívhatják a szociális bizottság elnökét is: 06 (20) 775-9920 telefonszámon, üzenetet küldhetnek a antel46@gmail.come-mail számra is.

x x x

Az egyesület a gimnázium tanáraival, a diákönkormányzattal összefogva már dolgozik egy Adamis-műsor előkészítésében. Adamis Anna költő, a magyar könnyűzene megújítója gimnáziumunkban tanult és érettségizett 1961-ben. A zenés műsor az ő pályáját mutatja be. Természetesen vendégünk lesz ő is. Vállalja, hogy válaszol a feltett kérdésekre, beszél a terveiről. A műsor valószínű időpontja: október első hete.

x x x

 

FELHÍVÁS

 AZ ELMARADT TAGDÍJAK BEFIZETÉSÉRE!

KEDVES EGYESÜLETI TAGOK!

Egyesületünk tagsági díja változatlan: 2012-ben is 2000 Ft. Az éves tagdíj befizetésének határideje március 31-én lejárt.
A tagság túlnyomó többsége tagdíjfizetési kötelezettségének időben eleget tett. Emellett sokan adományokkal is támogatták egyesületünk céljainak megvalósítását. Befizetéseiket köszönjük!
Sajnos, még mindig vannak olyan tagjaink, akik elfeledkeztek tagdíjuk befizetéséről.
Nekik készült ez a felhívás. Ők egyébként a következő napokban személyre szóló értesítést is kapnak a tagdíjukkal kapcsolatos tennivalókról. Ezúton is kérjük, hogy mielőbb pótolják elmaradásukat!

A 2000 Ft-os tagdíj kiegyenlíthető:
a) az OTP-nél vezetett bankszámlánkra történő utalással. Száma: 11742087-20084273;
b) csekken történő befizetéssel. Csekk igényelhető az oldshit@dunakanyar.net címen,
vagy az egyesület levélcímén:
Móricz Zsigmond Gimnázium
Öregdiákok Egyesülete
2000 Szentendre, Kálvária u. 16.
Az átutalással, illetve a csekken történő befizetéskor a Közlemények rovatban kérjük feltüntetni a nevet, a végzéskori nevet és a végzés évét is!
c) személyesen a gimnáziumban
   – 2012. október 5-én 16 órától az „ADAMIS-ESTEN”,
  – valamint 2012. október 26-án 16.00–17.30 között a „kötetlen beszélgetésen”.

Egyesületünk szociális céljainak megvalósítása érdekében folytatja tagdíjon felüli adományok gyűjtését. Az adományok a tagdíjhoz hasonló módon fizethetők be. A Közleményben az ilyen célú befizetéseket kérjük „adomány” szóval megjelölni.

Tisztelettel:

 

Fridli László                                                             Dr. Rózsa Mihály
elnök                                                                             elnökségi tag 

x x x

 

BESZÉLŐ KARÁCSONYFA

Csak, mivel a maga néma nyelvén, puszta létével és a magára öltött szimbólumokkal beszél, jeltolmács kell hozzá. Erre szeretnék vállalkozni az alábbiakban.

A fenyőfa, karácsonyi díszek nélkül is, biztató üzenetet hordoz: az élet fennmaradásának ígéretét. Az életet az örökzöldek mintegy átmentik az őszből a tavaszba. Ezért a téli napfordulót ősidők óta zöld ágakkal és koszorúkkal, illetve fenyőállítással ünneplik a tél után tavaszt váró népek.
A feldíszített karácsonyfa azután másról is beszél. A keresztyén egyházak a nap ,,felénk fordulásakor” Krisztusnak, a világ világosságának földre érkezését ünneplik. A mai karácsonyfadíszek egy része Jézus születésének a Bibliában olvasható történetét idézi fel. A gyertyák és csillagszórók a betlehemi pásztorokra ragyogó fényességet, az angyalfigurák a pásztorokhoz szóló mennyei követeket, a csillag(ok) a napkeleti bölcseket vezérlő égi jelet, az arany- és ezüstdíszek, valamint az illatozó gyertyák a bölcsek ajándékait jelenítik meg. Ezek a díszek lélekben és gondolatban minket is elvezethetnek Betlehemig, hogy a pásztorokkal és bölcsekkel együtt örüljünk az Isteni Gyermek születésének.
A karácsonyfa egyéb díszei máshonnan veszik eredetüket, és más, további üzenetet közvetítenek. Számos adatunk van arra, hogy a középkorban december 24-én délután misztériumjátékokat adtak elő a templomtéren, mielőtt bementek volna a templomba karácsonyt ünnepelni. E misztériumjátékokban a paradicsomi bűnbeesés történetét elevenítették fel. Színre lépett Ádám és Éva (ezért lett december 24-e Ádám és Éva napja), valamint a kígyó képében kísértő ördög s végül az Édent őrző kerubok. A háttérben ott állt a karácsonyi fenyőfa (akkoriban még minden díszítés nélkül), mely ebben a jelenetben a tiltott fát reprezentálta. (Később erre utalt a fára tekeredő füzérdísz, a boa.) Mivel télen nem lehetett termő gyümölcsfát találni, azért az édenkerti almát a fenyő ágára akasztották. Ennek utódai a ma is használatos színes gömbök, illetve a gyümölcs formájú díszek. És még valami volt a középkori karácsonyfán: a Krisztus megtört testét megjelenítő áldozati-úrvacsorai ostya. Ennek utódai a mai karácsonyfákra akasztott sütemények és a különféle, kör vagy négyszög alakú, ostyára emlékeztető díszek.
Egy Weitersweiler nevű elzászi faluban volt egy különös oltárkép. (Sajnos csak volt, mert leégett.) A megfeszített Krisztust ábrázolta – a kereszt helyett egy élőfára függesztve. Ez a fa fejmagasságban kétfelé ágazott: az egyik ágon egy alma, a másikon egy ostya csüngött. Ez az oltárkép pontosan azt fejezte ki, amit a misztériumjátékok s a rájuk következő karácsonyi istentisztelet (ma éjféli mise): Krisztus azért jött a földre, hogy váltsághalálával visszaszerezze nekünk az elveszett Paradicsomot.

Hamar István (1959)

x x x

 

x x x

FELKÉRÉS
 DÖNTSÜNK KÖZÖSEN 2013. ÉVI KÖZGYŰLÉSÜNKRŐL

KEDVES EGYESÜLETI TAGOK!
Szervezeti életünk meghatározó eleme az éves KÖZGYŰLÉS. Az elmúlt két évben pénteken délután tartottuk, sajnos alacsony részvétellel.
Ennek okait vizsgálva felmerült, hogy talán célszerűbb lenne szombatra (délelőttre vagy kora délutánra) összehívni a közgyűlést. Így a Szentendrétől távolabb lakók nagyobb arányú megjelenésére is számíthatunk. Emellett lehetőség nyílna arra is, hogy a régen látott barátok, egyesületi társak kötetlen formában is találkozzanak.
Az elnökség fontosnak tartja, hogy ez ügyben közvetlenül kérdezzük meg tagjainkat. 
TEHÁT: MIKOR LEGYEN A KÖZGYŰLÉS?
PÉNTEKEN DÉLUTÁN (16 órától);
vagy SZOMBATON (10 órától, esetleg 14 órától)?

GONDOLD MEG! MELYIK NAPON JÖNNÉL SZÍVESEN? VÁLASSZ!

Kérjük, hogy véleményed november 8-ig küldd el a következő címre:
rozsamiha@citromail.hu

Tisztelettel:
Fridli László                                                                               Dr. Rózsa Mihály
elnök                                                                                         elnökségi tag

x x x

 

 

 

MEGHÍVÓ

 

Vendégünk lesz

DR. ADAMIS ANNA,

egykori iskolatársunk,
aki gyönyörű rockdalaival megújította a magyar könnyűzenét.

A gimnáziumi tanulók

MŰSORA

EGY SIKERES MŰVÉSZI PÁLYA
ÉS SZÁMOS HÍRES ADAMIS-DAL

bemutatása

2012. október 5-én, pénteken 17 órakor
a Móricz Zsigmond Gimnázium aulájában
(Szentendre, Kálvária u. 16.)

 

A gimnáziummal közös rendezvényünkre
minden öregdiákot és hozzátartozóit szeretettel várjuk!

Hívjad móriczos ismerőseidet is!

Elnökség

 

Adamis Anna életrajz

Dr. Adamis Anna – dalszövegíró, költő

Született 1943. augusztus 30-án, a felvidéki Gútán.
A szentendrei Móricz Zsigmond Gimnázium humán osztályának tanulójaként (1957–1961) érettségizett.

1961-től a jogi egyetem hallgatója, és az Egyetemi Színpad tagja. Jogi doktorátust szerzett, tagja volt a Szerzői Jogi Szakértői Testületnek.
Dalszövegírói pályafutása 1965-ben kezdődött, amikor az Omega együttesnek írt dalokat (Gyöngyhajú lány, Ha én szél lehetnék, Tízezer lépés, Petróleumlámpa). A hatvanas években kislemezeik népszerűek, több angliai turnén is részt vesznek.
1971-ben létrejött az LGT, és legismertebb dalaik szövegét Adamis Anna írta (Álomarcú lány, Kotta nélkül, Ha a csend beszélni tudna, Ezüst nyár). A Vígszínház nagysikerű musicaljeit – Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (1973) és a Harmincéves vagyok (1975) – Presser Gáborral együtt jegyzik. Angol nyelvű műveivel az Egyesült Államokban dalszövegíróként és költőként is nagyra becsülik.
A nyolcvanas években lemezeket készített Kovács Katival, Zalatnay Saroltával, Keresztes Ildikóval, Varga Miklóssal és Szörényi Örssel. Színészlemezei közül a legismertebbek a Ruttkai Évának és Darvas Ivánnak írtak. 1987-ben jelent meg szólóalbuma, amelyen előadóművészként is bemutatkozott.
Számos szakmai díj kitüntetettje, többek közt a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét is megkapta.
Jelenleg is aktív, magyar és angol nyelven egyaránt publikál.

 

ÉS MI ARRA SZÜLETTÜNK,
hogy a föld sebeit begyógyítsuk,
életünkön át,
arra születtünk,
hogy sokirányú úton menjünk
egyre csak tovább,
a holnapoknak minden kulcsa két kezedben van,
nyitott szemmel álmodom, de nemcsak egymagam,

arra születtünk,
hogy tiszta szívvel szerethessünk,
boldogok legyünk,

arra születtünk,
hogy ne dobjuk el hitünket,
hogyha szenvedünk,

           mint a mécses, világítson egész életed,
fordulj felém, ha megérted, mit mondok neked

arra születtünk,
hogy napsugárba kapaszkodjunk,
nem baj, hogyha fáj

arra születtünk,
hogy tiszta maradjon a szívünk,
s játsszunk még tovább.

                                                                                Adamis Anna

x x x

 

GYERE VELÜNK KOMÁROMBA! HOZD A PÁROD IS!
VÁR A MONOSTORI ERŐD!

Kellő számú jelentkező esetén kirándulást szervezünk Komáromba,
a Monostori Erődbe.

TERVEZETT INDULÁS:
SZEPTEMBER 22-ÉN 08.30-KOR A GIMNÁZIUMTÓL
(Szentendre, Kálvária u. 16.)

Az erőd és kiállításainak megtekintése 10–14 óra között.

VISSZAÉRKEZÉS: 16–17 ÓRA KÖZÖTT.

RÉSZVÉTELI DÍJ: 3000 Ft/fő; induláskor fizetendő.

Ebből: belépő 1000 Ft; útiköltség 2000 Ft (létszámtól függően változhat).
Igény szerint lehetőség van Komáromban (vagy a környékén) „éttermi megállóra”,
természetesen saját költségen (ekkor a visszaérkezés 20 óra körül).

JELENTKEZÉS: 2012. SZEPTEMBER 6-ÁN 18.00-IG.

rozsamiha@citromail.hu címen, a következő adatokkal:

Név; levelezési cím; tel. (vezetékes, mobil), e-mail cím. Étterem: igen vagy nem.

Az elnökség nevében:               
Rózsa Mihály
(szervező)

x x x

 

MEGHÍVÓ

a Szentendrei Móriczos Öregdiákok Egyesületének

 évi rendes közgyűlésére,

melyet 2012. április 20-án 16.00 órai kezdettel tartunk
a Móricz Zsigmond Gimnáziumban
(Szentendre, Kálvária út 16.)

Napirend:

1. Beszámoló az egyesület 2011. évi munkájáról
Előterjesztő: Fridli László elnök

2. Az egyesület 2011. évi költségvetés végrehajtásának elfogadása
Előterjesztő: Fridli László elnök

3. Az egyesület 2011. évi közhasznúsági jelentésének elfogadása
Előterjesztő: Dr. Rózsa Mihály

4. Tájékoztató a 2012. évi munkaterv feladatairól
Előterjesztő: Soósné Balogh Anikó

5. Az egyesület 2012. évi költségvetésének elfogadása
Előterjesztő: Fridli László elnök

6. Az elnökség kiegészítése

7. Egyebek

Tájékoztatjuk a Tagtársakat, hogy a közgyűlés csak akkor határozatképes, ha a tagság 50%-a + 1 fő jelen van. Amennyiben azonban a közgyűlés a fenti időpontban nem határozatképes, akkor el kell halasztani. Ez esetben a következő közgyűlést a fenti helyen és napon 16.30 órai kezdettel tartjuk meg.
Ekkor a közgyűlés már a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes.

Az elnökség az egyesület minden tagjának megjelenésére és aktív részvételére számít.

Szentendre, 2012. április 6.

Tisztelettel:                  
Fridli László
elnök

 

 

 

 

x x x

MEGHÍVÓ

A Szentendrei Móriczos Öregdiákok Egyesületének vendége
2012. április 24-én (kedden)
16.00 órakor

Dr. GERSE KÁROLY,
a Magyar Villamos Művek Rt.
elnöki kabinetjének vezetője

Előadásának témája:

Hazánk energiaellátásának alternatívái

Minden egykori és mai diákot, tanárt
és érdeklődőt szeretettel várunk
a Móricz Zsigmond Gimnáziumban
(Szentendre, Kálvária út 16.)

x x x

TÁJÉKOZTATÓ PAKSI KIRÁNDULÁSRÓL

Értesítünk minden egyesületi tagot, hogy a tavalyi jól sikerült kirándulásra, valamint az érdeklődésre való tekintettel ebben az évben is szervezünk autóbuszos kirándulást a Paksi Atomerőműbe.

A kirándulás ideje: 2012. május 18. (péntek)

Program:

  • Indulás: 8.30-kor a Móricz Zsigmond Gimnáziumtól (Szentendre, Kálvária út 16.)

 

  • A látogatás: 11.00–kb. 13.00 óráig tart
  • Indulás vissza Szentendrére

 

Útközben igény szerint lehetőség van egy halászcsárdában ebédelni (saját költségre).

Részvételi díj: INGYENES

A jelentkezés határideje: 2012. április 18.
Jelentkezni a következő címen lehet: baloghaniko5@gmail.com

Jelentkezéskor a következő adatokat kérjük elküldeni:

Név:
Leánykori név:
Születési hely, idő:
Anyja neve:
Személyi igazolvány száma:
Lakcím:
Telefonszám:
e-mail elérhetőség:

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Az elnökség nevében:

                                                                                               Soósné Balogh Anikó

 

x x x

 

Beszélgetés Kerezsi Csabával,
 a Móricz Zsigmond Gimnázium igazgatójával

K. A.: Köszönöm a lehetőséget, hogy ebben a zsúfolt időszakban időt tudott szakítani megbeszélésünkre.

K. Cs.: Szívesen tettem, hiszen én is móriczos öregdiáknak számítok. A testületünkből több kolléga járt ebbe a gimnáziumba, és a jelenlegi diákok egy részének szülei is itt érettségiztek. Sőt, ilyen nagyszülőket is ismerhetünk, hiszen iskolánk elmúlt 50 éves.

K. A.: Akkoriban, 1958–62-ig én is e gimnázium ősébe jártam. A neve beiratkozáskor Állami Általános Gimnázium volt, és mi voltunk az első olyan osztály, amelyik nem a leányiskola kölcsöntermeiben kezdte meg tanulmányait. Viszont ebédelni visszajártunk az akkori leányiskolába. Annak idején, a volt polgári iskola tantermeiben kezdtük tanulmányainkat.
A bejáratunk a Kossuth utcában volt, a régi Rendőrség épülete mellett. Tornatermünk még nem volt, és a tornaórák helyett és a lyukas órákon is részt vettünk az újonnan épülő gimnáziumunk építkezésében. A fiúk talicskázták az építőanyagokat, a lányok adogatták a téglákat. 1960-ban már birtokba vehettük az új épületet, de még használható volt a régi iskola is, földszintjén volt a konyha és ebédlő.

K. Cs.: Mikor kapták a Móricz Zsigmond Gimnázium nevet?

K. A.: 1960. április 3-án, akkor második gimnazista voltam. Korábban, az iskolavezetés pályázatot hirdetett egyenruha tervezésére. A diákok szavazata döntött arról is, hogy milyen legyen a diáksapkánk. A lányoknak megszavazott sötétkék rakott szoknya és fehér puplin blúz lett az ünnepi egyenruhájuk, a fiúknak sötétkék öltöny, fehér ing és sötét nyakkendő. Ezt az öltözéket méretre készítették a helyi varrodában, amely a mai ékszerbolt helyén volt. Délután osztályonként elmentünk a varrodába, ahol mindenkiről méretet vettek, majd egyszeri próba után alakunkra igazították. A sapkákhoz szükség volt fejméretre, ezt a mérést az iskolában végezték, majd egy próba után kifizettük és megkaptuk egyenruhánkat. Ebben feszítettünk a gimnázium névadó ünnepségén. Díszvendégünk Móricz Zsigmond lánya, Móricz Virág volt.

K. Cs.: Ez is egy nevezetes évforduló iskolánk történetében, nem csak a kezdő év. Örömmel vettük, hogy megalakult a Szentendrei Móricz Zsigmond Gimnázium Öregdiákjainak Egyesülete.

K. A.: Már öt évvel ezelőtt is felmerült a gondolat, hogy jó lenne többször is találkozni, Az akkori találkozó megszervezése Ámon Józsefnek köszönhető, aki tagja volt az első, induló évfolyamnak. Sokan akkor léptük át először az „új Móricz Gimnázium” küszöbét. A 2009-es találkozón már otthonosabban éreztük magunkat, ami köszönhető volt a kedves fogadtatásnak és vendéglátásnak. Előkerültek a régi fényképalbumok és minden mondatunk úgy kezdődött: emlékszel arra, hogy… Először baráti körre gondoltunk, de a hozzáértők inkább egyesületi formát javasoltak. Ez nagyobb kötöttséget, de bővebb lehetőséget kínál. A szükséges jogi lépéseket már megtettük.

K. Cs.: Iskolánk örömmel látja a „régi móriczosokat”, hiszen a testületünkben is tanítanak egykori diákok. Szívesen vesszük, ha honlapunkra is becsatlakoznak, így azok a volt „móriczos” szülők is bekapcsolódhatnak, akiknek gyerekei vagy unokái ide járnak, és látják az együttműködési lehetőséget.

K. A.: Milyen lehetőséget lát az együttműködésre?

K. Cs.: A pályaválasztást megkönnyítené, ha diákjaink megismerhetnének bizonyos szakmákat, foglalkozásokat azok előadásában, akik évtizedeken keresztül azon a területen munkálkodtak, és a felmerülő kérdésekre választ adhatnak. Eddig is meghívtunk olyan tudósokat, művészeket, akik kiemelkedően teljesítenek választott hivatásukban. Ez a kör tovább bővülhet az egyesület tagjaival.

K. A.: Láttam a 2005-ös jubileumi évkönyvüket. A sporteredményeket csak 1963-tól láttam benne, és az OKTV-versenyek eredményeit is jobbára a 60-as évektől. Lehet, hogy csak a megszépítő emlékezet játszik velem, de úgy érzem, a rég múlt történetéhez bővebb kutatásokra van szükség. Ezt az időszakot próbálom majd behatóbban tanulmányozni, és az eredményeket közzé tenni. A korszak nagyon más volt politikailag, gazdaságilag és még több területet említhetnék. Úgy tudom, hogy a gimnáziumnak az irattári anyaga részben feltárásra vár. Nyugdíjas tanárként szívesen megnézném ezt az anyagot.

K. Cs.: Minket is érdekelne a múlt feltáratlan része. Szívesen hozzájárulok, hogy az irattári anyagban kutatásokat végezzen. Egy tantestületi értekezleten is elmondhatná, miben tudnánk mi, tanárok segíteni. Valószínűleg azok a tanárok is segítenének, akik ide jártak diákként, vagy közeli hozzátartozóik segítenének az emlékek felkutatásában.

K. A.: Nem tudom, iskolatörténeti kiállításra vagy esetleg múzeum létrehozására gondoltak-e? A volt Martos Flóra Gimnáziumban tanítottam évtizedekig. Amikor kutattam múltját, amely főleg az egyházi időszakára vonatkozott, nagyon sok verbális és tárgyi emlékkel találkoztam. A napról napra gyarapodó tárgyi gyűjteményt kiállítás formájában is megvalósítottam. Ennek 16 éve, és a tárgyak ma is megvannak, sőt gyarapodnak. Az utolsó ideje volt annak, hogy ezek a tárgyak az enyészettől megmeneküljenek. Remélhetőleg, még idejében láthatunk hozzá a Móricz Gimnázium történetéhez tartozó tárgyi emlékek gyűjtéséhez is.

K. Cs.: Jó ötletnek tartom, és helyet is találhatunk egy ilyen kiállításhoz. Ebben szerepelhetnének régi szertári eszközök is, hiszen például a 10–20 évvel ezelőtti híradástechnikai eszközök, zsebszámológépek is fokozatosan muzeális tárggyá válnak.

K. A.: A gimnázium portáján is elhelyezhetünk jelentkezési lapokat a Móriczos Öregdiákok Egyesületéhez?

K. Cs.: Igen. Továbbá az adminisztrációs anyag elhelyezéséhez és az összejövetelekhez is biztosítunk helyet és helyszínt.

K. A.: Köszönöm, hogy meghallgatott, és köszönjük a felajánlott segítséget.


Bottlikné Kárász Aranka (1958–62)

x x x

50 évvel ezelőtt kapta nevét a Móricz Zsigmond Gimnázium

A Művelődésügyi Minisztériumhoz kérvényt írt Mikulási Béla igazgató úr (az akkor még Állami Általános Gimnázium igazgatója), melyben kéri, hogy az elkészült gimnázium neve Móricz Zsigmond Állami Gimnázium legyen.

Indokai:
– a helyi szervekkel már egyeztetett;
– a növendékeket a városból és a szentendrei járás területéről vesszük fel;
– Móricz közvetlen környezetünk kiemelkedő alakja, akit Szentendrén tisztelet övez;
– életének jelentős részét itt töltötte a szomszédos Leányfalun, és jelentős alkotásainak sorát is itt írta;
– a Tanácsköztársaság alatt kifejtett tevékenysége miatt Szentendrén tartották fogva;
– nevét csak egy gimnázium viseli Budapesten.

A januári kérvényre egy hónap múlva kapta meg a minisztériumi beleegyezést.
Ezután Kádár Jánost hívta meg az 1960. április 2-ra tervezett iskolaavatásra és névadó ünnepségre. Idézet a levélből:
A szentendrei Állami Általános Gimnázium 1955-ben alakult, a Szentendrén működő egyházi gimnázium ellensúlyozására (Ferences Gimnázium). Lépésről lépésre fejlődtünk. 1956-ban Kádár elvtárs személyes intézkedése biztosította a gimnázium létét és fejlődését. A közel hatmillió Ft-os beruházással épült korszerű épületünk elkészült. Ezért köszönetet mondunk pártunknak és személyesen Kádár elvtársnak.
Kádár elvtársnak a gimnáziumunk érdekében tett személyes intézkedése adott bátorságot arra, hogy új épületünk elkészülésekor felkérjük az avatásra.
Amennyiben Kádár elvtárs elfogadja meghívásunkat, de az ünnepély időpontjának módosítása szükséges, szívesen alkalmazkodunk…”
A meghívásra Szirmai István, a Központi Bizottság titkára válaszolt Kádár János megbízásából: „Rendkívül sajnálom, hogy más irányú elfoglaltságom miatt ünnepségükön nem vehetek részt. Gondoskodtam azonban arról, hogy a Központi Bizottság ünnepségükön képviseltesse magát. Így távolról is együtt örülök Önökkel gimnáziumuk felépítésének. Munkájukhoz sok sikert és örömet kívánok.”
Tanárok, diákok lázasan készültek a gimnázium névadó ünnepére. Addigra már elkészültek az egyenruhák és -sapkák is. Az avatás napja április 3-ra változott.
A névadó ünnepélyre Móricz Virágot, a nagy író egyik leányát sikerült meghívni, aki szép beszédet tartott. Az ünnepre elkészült iskolánk zászlaja is, amelyen Móricz Zsigmond nevét olvashattuk.


Bottlikné Kárász Aranka (1962)

x x x

2011-es munkaterv letöltése

Élmények egy zenés beszélgetésen

Különleges élményben lehetett részük azoknak a tagtársainknak  és  vendégeinknek, akiknek lehetőségük volt 2011. május 6- án  meghallgatni a  „Zenés beszélgetés  Tóth Istvánnal „ című programunkat.
Különleges volt ez azért is, mert István egyfelől nemcsak egykori diákja volt ennek a gimnáziumnak, hanem hosszú évek óta tanárként is a gimnázium kapuin belül tölti napjainak nagyobbik részét., másfelől  mert a jelenlévő közönség több generációja között ő volt a kapocs: a közönség soraiban éppúgy helyet foglaltak  egykori tanárai, mint egykori és jelenlegi tanítványai.
Vendégként  magával hozta lantművész barátját Szabó Istvánt is, aki közös együttesüket a Vagantes triót menedzseli és amelynek maga is  aktiv zenekari tagja.
Szarvas Rita tanárnő ( ezen az estén a riporter szerepében )  témafelvetéseire István  képszerűen mutatta be  nekünk  gyermekkora Szentendréjét, középiskolás éveit
( sommázva valamennyi jelenlévő és jelen nem lévő tanárának, hogy mit kapott tőlük  ezekben  az években ), pályaválasztási dilemmáit.
Életútján egy kisebb kitérővel a tanítás, az oktató – nevelő munka mellett kötött ki, mely kitörölhetetlen része mindennapjainak, életének.
Azt hiszem valamennyi jelenlévő kollégáját szinte meghatotta, ahogyan a tanításról, a nevelésről, pedagógusi munkájáról vallott.
István természetesen nem csak mesélt, mesélt, mesélt; hanem néhány zenei blokkal is színesítették ezt a derűs, a humort sem nélkülöző beszélgetést. Megismertettek bennünket a Vagantes trió néhány gyöngyszemével. Hallhattunk katona dalokat, Mária éneket,  élvezhettünk a kurucvilág táncdallamaiból, de felidézték Balassi Bálint, Esterházy Pál, Petőfi Sándor és más költő megzenésített verseit is.
A varázslatos muzsika közben olyan ritka, a kor zenevilágából származó hangszerekkel ismerkedhettünk meg, mint a barokk gitár, zergekürt, mandolin, koboz és a furulyák egészen sajátságos típusai.
Az est végére egyértelműen kirajzolódott István hitvallása: család, haza, hit, szeretet, elfogadás.
Sokunk helyett mondta ki ezeket a fontos gondolatokat, melyek értelmet adnak az ember életének.
Sokan éreztük úgy, hogy hosszú időre szellemi – lelki muníciót kaptunk az este során, amelyből sokáig töltekezhetünk.
Köszönjük István!

                                                                                                 Soósné Balogh Anikó

A képek kattintásra megnőnek!

Zenés beszélgetés Tóth Istvánnal 2011. május 6-án. A fotókat készítette: Fridli László, Rózsa Mihály, és Soósné Balogh Anikó


x x x

 

Üdvözlöm a honlap olvasóit!

A Szentendrei Móriczos Öregdiákok Egyesületének célja az Alapszabály megfogalmazása szerint:
„A  Szentendrei Móricz Zsigmond  Gimnáziumban végzett diákok és ott dolgozó tanárok együvé tartozásának tudatosítása, a volt diákok egymás közötti és a tanárokkal való kapcsolattartása, valamint a gimnáziumi oktató-, nevelőmunka támogatása, a gimnáziumi hagyományok ápolása, erősítése.”
A tevékenységünknek keretet adó Alapszabály cégbírósági bejegyzése ez év
január 25-én megtörtént, taglétszámunk megközelíti a száz főt.
Örülünk, hogy terjed a hírnevünk…
Köszönjük ezt azoknak, akik vállalták – eddig mintegy 25 osztályban – hogy volt osztálytársaikhoz eljuttatják az egyesület ismertető anyagát.
Szeretnénk, ha évi 2000 Ft tagdíj befizetésével egyre többen támogatnák az egyesület célkitűzéseit. A jövőt illetően optimisták vagyunk! Ebben erősítenek meg bennünket azok a lelkes, együtt érző reagálások, amelyeket a tagszervezés során sokszor tapasztaltunk.
Bízunk benne, hogy a közösségi érzést erősítő hatásunk tartós és eredményes lesz.
Bizonyára segít ebben a honlapunk is, amely folyamatosan jórészt friss anyaggal jelentkezik.

Fridli László
elnök

x x x

 

Az öregdiákok Pakson

Maróthy László móriczos alapító diák jóvoltából indulhatott kis csapatunk – öregdiákok, családtagjaik, jelenlegi és már nyugdíjas tanárok és érdeklődő fiatalok – a Magyar Villamos Művek paksi atomerőművének a megtekintésére.
2011. június 15-én az erőmű értünk küldött kényelmes buszán gondosan előre odakészített tájékoztató anyag várt bennünket: az atomenergia felfedezésének történetéről, a magyar tudósok szerepéről és a földrengések miatt megsérült fukushimai atomerőművek üzemzavarairól és azok következményeiről. Amíg Pesten átértünk, mindenki ezt olvasgatta és nagyon hálásak voltunk érte Maróthy Lászlónak, aki 23 évet töltött az atomerőmű szakmai-vezetői testületében. Vagy ő, vagy a kedves felesége, Keller Julianna készséggel válaszolt a kérdéseinkre.
A paksi atomerőmű Magyarország egyetlen atomerőműve, amelyet a Magyar Villamos Művek részvénytársaság üzemeltet. A szovjet tervezésű ún. nyomottvizes rendszerű négy blokk atomreaktorait a pilzeni Skoda Művek gyártotta. 1982 óta üzemel és villamosenergia-termelése országunk igényeinek 40%-át biztosítja.
Az erőmű látogatásra érkező csoportok csak vezetővel és különböző biztonsági ellenőrzések után (adategyeztetés, detektoros ellenőrzés) léphetnek csak az erőmű területére. Mi is a gondosan kijelölt és jól látható sárga úton jutottunk el az egyes blokk üzemépületéig, ahol előbb a vezérlő terem szakembereit figyelhettük munka közben (ottlétünkkor kigyulladt egy vészjelző lámpa, és ez késztette nagyobb aktivitásra az ügyeletes szakembereket). Majd a 33 lépcsőn feljutva láthattuk az atomreaktort, megfelelő távolságból az üvegen túl. Az üzemanyag 6 mm átmérőjű és 30 mm hosszú uránoxid pasztillákból áll, amelyeket cirkónium csőben helyeztek el. Egy csőben kb. egy kilónyi üzemanyag van, és 120 cső alkot egy üzemanyag kazettát. Egy reaktorban pedig 350 kazetta helyezkedik el. Ezek a kazetták egyesével mozgathatók az aktív zónának nevezett vastag falú acéltartályban, amelyet a látogatóhelyiségtől 12 méterrel lejjebb kellett elképzelnünk, illetve a műszaki rajzokon könnyen követhettük az elhelyezkedését. A radioaktív folyamatok hőt szabadítanak fel, ezért a hűtővízet, amelyet alulról felülre áramoltatnak, 300C°-ra melegíti fel . Ez a telített gőz működteti a turbinákat és hajtja a generátorokat. Szóval, csudálatos volt - különösen egy bölcsésznek – hallgatni a megdöbbentő adatokat és látni a patikatisztaságú óriási építményeket. A működés zaját a készséggel osztogatott füldugókkal lehetett tompítani.
Az üzemlátogatás után a látogatóközpontban kalauzoltak végig minket, egy szellemes, sok-sok tárgyi emléket felvonultató interaktív kiállításon.
Már jócskán délután járt az idő, mikor a busz a dunakömlődi halászcsárda előtt kitett minket, hogy eddigi élményeinket gasztronómiai szempontból is gazdagítsuk. A sokféle halétel közül a legnépszerűbbnek a halászlé bizonyult, amit kis bográcsokban tálaltak. Felségesen finomat kaptunk. Köszönjük a kirándulás szervezőinek, Friedli Lászlónak és Soósné Balogh Anikónak, hogy egy nagyon szép és tartalmas nappal ajándékoztak meg bennünket résztvevőket.

                                                                           Szarvas Rita

x x x

 

Ki emlékszik rá?

A szentendrei Móricz Zsigmond Gimnázium múltját kutatom. Amikor a tanulmányaimat kezdtem az Állami Gimnáziumban (1958), még nem volt kész a Sánc utcai épület (mai Petzelt József Szakközépiskola és Szakiskola), és a hozzá tartozó tornaterem sem. Tornaórákon a Leányiskola tornatermébe jártunk, vagy az épülő gimnáziumi épülethez adogattuk a téglákat (lányok), a fiúk keverték a maltert és hordták az emelkedő falakhoz, malteros ládákban.

 Volt olyan időszak is, amikor a majdani csónakházhoz rendeztük a terepet (szedtük a szemetet, irtottuk a gazt), amely közvetlenül a vízparton volt, az egykori KISOK-telep (Középfokú Iskolák Sportköreinek Országos Központja) mellett.

 Mi már nem értük meg, hogy „munkánk gyümölcsét” élvezhessük. Az irattári anyagot lapozgatva, és az akkori újságokat olvasva, találtam a következő dokumentumokat.

( Érdekes követni, hogy a 60-as évek elején, hogyan hoznak létre egy csónakgarázst, a meglevő csónakok elhelyezésére.)
  • 1962. januárban kérvény a Városi tanács V.B. felé: kérik, hogy a Pap-szigeten 600 négyszögöl területet juttassanak csónakgarázs létesítésére, továbbá bontási anyagot kérnek, a bontást a KISZ-szervezet végezné, a Szülői Munkaközösség segítene az építkezésben.
  • A telket megkapják, a Városi Tanács segít anyaggal és 30 ezer Ft-tal.

Az iskolának 18 ezer Ft-ja van.  Márciusban a megyei KISZ-től kérnek anyagi     támogatást, amit meg is kapnak (8 ezer Ft.).

  • 1962 őszén a helyi Kocsigyártól összerakható csónakgarázst rendel az iskola. Ezt kapacitás hiányában nem vállalják, de a tervezést igen, és anyagot is szívesen adnak. Javasolják kivitelezőnek a Faipari KTSZ-t.
  • Novemberben a Kocsigyárhoz fordulnak, költségvetést is kérnek, majd árajánlatot kér az iskolavezetés az Építőipari KTSZ-től is.
  • Úgy tűnik, december 10-re el is készült. (Móricz Gimnázium Irattára 5/1962.)

 1964 nyarán csónaktúrát rendeznek a Szentendrei-sziget körül. A Dely Mihály vezette csoport 10 napos túrát tett, 9 fős létszámmal. A másik csoport 12 fős volt, a vezetőjük:

Pomozi István. (Móricz Gimnázium Irattára 30-4/1964)
 
Pest Megyei Hírlap különszáma Szentendre   -  XI. évfolyam 5. szám (1967. 01. 18.)

Nyári „vizes-tervek” télen (Horányi Sándor)

Meghonosodik-e végre Szentendrén és a Szentendrei Járásban a vizisport? Felmérik a reménytkeltő próbálkozásokat.
Az állami gimnáziumnak (még mindig így írják és emlegetik) van egy csónakháza és két kiel-boatja. Társult hozzájuk az MTS-től a járási TS számára adott hat kétszemélyes túrakajak. Az ÉTI-nek (Építéstudományi Intézet) is van csónakháza és két kiel-boatja. Ezen kívül 3-4 magáncsónak vagy kajak, és ezzel kész!

Pest Megyei Hírlap különszáma Szentendre  -  XI. évfolyam 40. szám (1967. 05. 27.)

Kis lak áll a nagy Duna mentében

Amint a Duna-parti sétányon a „sóhajok hídját” elhagyjuk, a Vízművek területén áll a Móricz Zsigmond Gimnázium csónakháza. Néhány éve épült, áldozatos és lelkes munkával. A szülői munkaközösség szedte össze a filléreket és forintokat, a KISZ-isták pedig felépítették. Csónakokat is szereztek. Azóta azonban semmit nem hallani erről a „Vizi lakról”. Miért?

Én is ezt kérdem. Valaki elmesélhetné, milyenek voltak azok a vízi túrák, van-e valakinek erről fényképe? Mi lett a csónakház sorsa?                      

 

  Bottlikné Kárász Aranka (1958-62.)

x x x

 

Beszélgetés Kun Péter tanár úrral

Gratulálunk Kun Péter tanár úrnak, aki munkásságáért idén március 15-én vette át a Magyar Köztársaság Tisztikeresztjének az ezüst fokozatát.

1962-től tanított iskolánkban és 2002-ben vonult nyugdíjba – a leghosszabb ideig tanító tanárunkként, ebből közel harminc évet igazgatóhelyettesként töltött el. Természetesen ma is aktív, a szentendrei Református Gimnáziumban matematikát tanít. Többek közt erről is kérdeztem.
- Ha fiatalok között vagyok, nem érek rá megöregedni. A mai gyerekek nagyon érdeklődőek, több ismeretanyaggal bírnak és rengeteget kérdeznek. Muszáj tehát állandóan képezni magamat, naprakésznek lenni a szakmában és más területeken is. Amúgy is él bennem késztetés a tanulásra, de így aztán a napi munkámhoz tartozik. Emelt szintű matematika csoportban tanítani privilégizált helyzetet jelent: tanítványaim elkötelezettek, céltudatosak. Persze a matematika feladatok mellett a világ dolgait is meghányjuk-vetjük. Bizony vannak olyan kérdéseik, amelyekre nem tudok válaszolni, de ezt őszintén megmondom, és utánanézek a dolognak. Igazából akkor érzem jól magam, ha tájékozott vagyok. A szakkönyveket ma is szívesen forgatom, elengedhetetlenek a napi felkészüléshez. Nem vagyok apolitikus, mindig elolvasom a napi sajtót és a helyi újságokat is. Ha nincs meg az értelmi kondíció, az ember leépül. Szükség van a testi, lelki és értelmi kondícióra egyaránt. Most végeztem el egy érettségi elnöki tanfolyamot. Ha az ember hasznossá teszi magát, nincs semmi baj.
- Átalakulóban az iskolaügy, gyakran tudósít erről a média. A fél évszázad tapasztalataira visszatekintve milyen változásokat tart fontosnak e téren?
- A egyetemre jutáshoz nagyobb tudás kelljen. Mindenképpen emelni kellene a színvonalat, mert azok, akiknek nincs meg a készségszintű tudása a szaktárgyaiban, elvegetál egy-egy félévet, és ez a három éves alapképzés is megtöri a lendületet. Nagyon könnyű a felsőoktatásba bejutni, érdemes lenne a középiskolának nagyobb követelményt állítani. Abból a két-három tárgyból, amit használni fog igenis teljesítsen kiemelkedően. Az élet is ezt követeli. A szakkörök, tanulmányi és levelezős versenyek tapasztalatait érdemes felhasználni. A tudománynak különböző szintjei vannak. Emlékszem, Somogyi Péter (most kapott nagy nemzetközi elismerést, az Agy-díjat) már másodikosként diákkutató volt, és dolgozata jelent meg a Biológiai Szemlében. Rá kell hangolódni a munkára, a sikerélményt idő és energia befektetéssel éri el az ember, a siker pedig szárnyakat ad. Jó szívvel, jó kedvvel tanulni, nem dühvel, meghozza az eredményt.
- A tanítás mellett miben talál örömet?
- Versekkel szeretek foglalatoskodni. Eredetileg magyar-latin szakos tanár szerettem volna lenni, és a mai napig szívesen írok is és olvasok is verseket. A kedvencem Shakespeare, még Kiskőrösön, ahol a pályát kezdtem, kaptam ajándékba a kötetét a kollégáimtól, és gyakran előveszem. Jókait nagyon szeretem és a történelmi regényeket. A költőktől kap az ember olyan gondolatokat, amelyek átsegítik az élet nehéz pillanatain. A versek arról szólnak, hogy érdemes élni, és már a versek szeretetétől is javul az ember. Meg zenét hallgatok, munka közben főleg komolyzenét, még a dzsessz is belefér.
- Tartja-e a régi tanítványaival a kapcsolatot?
- A tanítványaimat nem tudnám összeszámlálni, de öt osztálynak voltam osztályfőnöke, és velük az érettségi találkozókon rendszeresen összejövünk. Sokra jutottak, büszke is vagyok rájuk. Az elsőknek már a gyerekeit is tanítottam. Tudósok, közéleti emberek is kikerültek közülük. A teljesség igénye nélkül sorolom néhányukat. Kedves emlékem, mikor az Óbudai Gimnáziumban érettségi elnökként, egy volt tanítványom, Pomozi Mária tanította a matematikát. Madas Edit kódexkutató, figyelemmel kísérem az interneten a munkásságát. Golub Iván az Orvosszövetség elnöke volt, Rajkovics Zsuzsa fizikus, a Műszaki Egyetem docense, Veres Krisztina pszichológus, Somogyi Péter híres agykutató. Sorolhatnám őket és azokat is, akik édesanyaként, családfenntartóként, hivatalnokként, mesteremberként megállják a helyüket. Jó szívvel emlékszem rájuk. A móriczos öregdiákok honlapját is azért keresem fel gyakran, hogy informálódjam felőlük.

 

A beszélgetést vezette és lejegyezte Szarvas Rita

Kun Péter tanár úr közreadta néhány versét, fogadják szeretettel.

Együtt

Közös időben,                                                     A pillanat örömét                  
közös fényben,                                                    tudjuk megragadni
közös hitben,                                                      kicsinyes magunkat
közös reményen                                                  tudjuk megtagadni.
élünk itt együtt,                                        
közös kenyéren
Keressük az égi                                                ne a földi kincset
Bár letűnt éveink hűtlenül                                  szent Karácsony hite
itt hagynak,                                                          tartson össze minket.
új éveink reménnyel                                 
biztatnak,
hogy élünk tovább úgy,                            
mint éltünk eddig:                                                       
téli viharban,                                            
nyári lángban,                                          
közös bánatban,                                       
közös lázban,                                           
azonos hitben,
azonos hazában.                    

Maradjunk lélekben
összenőve,
bezárva eleven kőbe.
Kezeinket összefogva,
egymás kabátjába bújva,
az elesőt felsegítve,
a remegőt melegítve.

A síróval tudjunk sírni,
az elmenőt visszahívni.
Vigadjunk a vigadóval,
harcoljunk a bajvívóval.

A kárt szenvedőt megsegítsük,
lelkeinket melegítsük.
Magányosoknak
jó szót adjunk,
magunkhoz hűségesek
maradjunk.                                                2010. karácsonyán.

 

 

 

 

x x x

2011. október 14-én 18:00 órakor vendégünk Dr. Golub Iván, az Uzsoki Kórház főigazgatója, a Móricz Zsigmond Gimnázium egykori diákja. A beszélgetésre mindenkit szeretettel várunk.

x x x

„ Meghalt. Oly egyszerű a magyarázata-
mikor a nap lemegy, beáll az éjszaka.”
/ Victor Hugo/

                      Szomorúan értesítjük minden egykori  diáktársunkat, hogy

Kocsordi Károly

iskolánk egykori igazgatója

örökre eltávozott közülünk.
Temetése  2011. augusztus 12-én 11.00 órakor lesz a Szentendrei Köztemetőben.

 

Kocsordi Károly igazgató úr 1928-ban született Olaszliszkán, Borsod megyében.
Életének első negyven esztendejét is itt, szűkebb pátriájában töltötte, majd 1968-ban pályázat útján lett magyar – történelem szakos tanárként iskolánk igazgatója.
Ezt a tisztséget 20 éven át, 1988-ig, nyugdíjba vonulásáig töltötte be.
Igazgatása alatt épült fel a gimnázium jelenlegi épülete. A munkálatok irányításában ő maga is tevékenyen részt vett.
Az iskoláért és a városért végzett odaadó munkájáért PRO URBE  díjban részesült.

Emlékét olyan szeretettel őrzik diákjai, mint amilyen szeretettel ő fordult mindig feléjük.

Nyugodjon békében!

 

 

 

xxx

  • Március 15. alkalmából Kun Péter (1962-től 2003-ig, nyugdíjba vonulásáig a gimnázium tanára) a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkereszt (polgári tagozat) kitüntetésben részesült.
  • Pirk László festőművész, aki 1995-98 között tanított a gimnáziumban, Munkácsy Díjban részesült.
  • Dr. Somogyi Péter akadémikust a dániai Grete Lundbeck Alapítvány Agykutatási Díjjal (The Brain Prize) tüntette ki. Az eseményről a Szentendre és Vidéke március 11-i száma „Szentendrei tudósé az „agykutatás Nobel-díja” címmel bővebb tudósítást közöl.
  • Az Elnökség 2011. március 25-i ülésén megvitatta és elfogadta a 2011. évi munkatervet, melyet az „Egyesületről” menüpontban közlünk.
  • Az Elnökség következő ülését április 29-én tartja, melynek témája: a 2011. évi közgyűlés előkészítése.

xxx

MEGHÍVÓ
Kedves volt iskolatársam!
A Szentendrei Móriczos Öregdiákok Egyesülete
2011. május 13. napján délután 16 órakor
tartja évi rendes közgyűlését
a Móricz Zsigmond Gimnáziumban

 2000 Szentendre, Kálvária út 16.
Napirendi pontok:

  1. Beszámoló az eddigi munkáról, eredményekről
  2. Tájékoztató az egyesület nyilvántartásba vételéről
  3. Az egyesület éves költségvetése
  4. Tájékoztató az éves munkatervről
  5. Tiszteletbeli elnökök, tagok választása
  6. Az egyesület megalakulása érdekében végzett tevékenység elismeréseként:
    - az alapító tagok névsorának közgyűlési határozatban történő megörökítése
    - az egyesület alapítása és bírósági nyilvántartásba vétele érdekében végzett jogi tevékenység
  7. Tájékoztatás aktuális kérdésekről:
    - Tagdíjfizetés
    - Adatpótlás
    -.Honlap
    -.Iskolatörténet
    -.Diáktársak felkutatása és mozgósítása
  8. Egyéb
    - A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagoknak legalább a fele plusz egy fő jelen van.
    - Amennyiben a közgyűlés nem határozatképes, úgy a 16 óra 30 perckor kezdődő közgyűlés a meghirdetett napirendi pontokkal határozatképes a jelenlévő tagok létszámától függetlenül.

Szentendre, 2011. április 21.

 

Fridli László
elnök

xxx

 

MEGHÍVÓ

A Szentendrei Móriczos Öregdiákok
vendége

a gimnáziumban 1976-ban érettségizett

TÓTH ISTVÁN,
aki 20 éve a gimnázium tanára.

ZENÉS BESZÉLGETÉS
diákéveiről, életútjáról, előadóművészi tevékenységéről.

Közreműködik:
Szabó István lantművész,
a Vagantes Együttes tagja

A beszélgetést vezeti: Szarvas Rita

2011. május 6-án (pénteken) 18 órakor
a Móricz Zsigmond Gimnáziumban
(Kálvária út 16.)

x x x

 

50 éves érettségi találkozó a Móricz Zsigmond Gimnáziumban
2010. május 29.

Üzenet! Üzenet Mindenkinek, aki nem volt ott! Hiányoztatok!

Hiányoztatok, Ti akik már soha nem lehettek velünk: kedves emlékű Tanáraink, korán, túl fiatalon elhunyt társaink. Gondoltunk Rátok.
Hiányoztatok Ti, akik öröm vagy bánat, vidám esaládi esemény, vagy szomorú betegség miatt most - éppen most- nem lehettetek velünk. Visszavárunk Titeket.
És még Ti is hiányoztatok,akik soha nem jöttek el közénk. Minket érdekelne a sorsotok, nem értjük a távolmaradásotokat.
Sajnáljuk. Mert ez az ötvenedik évfordu1ó, ez a tizedik találkozás más volt, mint a többi. "Immár kész a leltár", megnyugodtunk: nyugdíjasok vagyunk mindannyian egyformán, miként gimisek voltunk annak idején mindannyian egyformán. Már nem
méricskéljük egymás karrierjét (ki, mire vitte ...), nem lessük anyagi helyzetének
ismérveit (milyen kocsiból, milyen öltözékben ...stb.), nem számoljuk egymás kilóit,
ráncait. Mindezeknek a jelentősége eltűnt.Persze azért ma sem vagyunk egyformák, hiszen az ember "egyedüli példány", de ez a különbözőség ma már leginkább abban áll, bogy ki, hogyan éli az életet, használja ki a nyugdíjas lét sok előnyét, küzdi Ie hátrányait. Erről szólt az összes beszámo1ó. És mi nyitott szívvel hallgattuk egymást.
Örömteli meglepetéssel hallottuk, hogy DELI ATTILA bejárja a világot (pedig Ő ma is gyakorló orvos) úgy, hogy Afrikában zenél, Dél-Amerikában énekel, Ázsiában zongorázik. Élményeket kap, és ad is.
Szép és érdekes, hogy FÉSŰS PISTA  és felesége szisztematikusan végigjárja a buddhista országokat rengeteg ismeretet szerezve.
Jó volt hallani, hogy ERDŐS PISTA filozófusból "átment" festőművészbe, megyünk is majd a kiállításaira.
Jó volt hallgatni KÁLLAY  PISTA férfias baritonját, ami már nem a jogi kar katedrájáról szól, de még mindig erőteljes és okos.
Jó volt látni VIDA ZSUZSI ma is szép arcát, kiegyensúlyozott, kedves és büszke nagymamaságát, PUPPÁN PIRI derűjét, disztingváltságát, KÁNTOR MARGIT okos aktivitását, ápolt csinosságát.
Örömmel láttuk, hogy TÓTH IRÉNKE szingliként is teljes és vidám életet él, RÉVAY GABI szívvel-lélekkel, éjjel-nappal patikus, és az is marad, FARKAS FERI visszajár a régi közös táborozások színhelyére, ugyanis Révfülöpön van nyara1ójuk.
GRÓSZ MARl jobban néz ki az ősz hajkoronájával, mint valaha, TURÁN FRANCISKA élete ma is a családjáró1 szó1.

FEKETE KLÁRI most is visszafogott szerénységgel beszél pedagógusi pályafutásáról, mert mint sokan közülünk, Ő is tanár lett, amiben nyílván komoly szerepe volt egykori tanáraink példájának.
NEUBRANDT IRÉN ma már nem olyan tornászalkatú, mint régen, viszont azóta is Visegrádon él, mint régen, és még szeretett férje szülinapján is eljött egy rövidebb időre közénk. Kedves dolog volt Irénke!
BONDÁR ILDI ígazi pedagógusként, ígazi önfelá!dozással, és - sajnos- ígazi csalódással is példamutatóan fegyelmezett és kiegyensúlyozott.
PÁKOLITZ MISI! Nem írtál nekünk verset az idén! Megbocsájtjuk, mert a gyerekeidtől ajándékba kapott utazáson voltál a feleségeddel. De elvárjuk, hogy pótold az elmaradásodat, várjuk a versedet.
KOVÁCS  GÁBOR -mint mindig- most is hazajött Ausztriából, talán első ízben egyedül, az imádott felesége nélkül. Unokájukkal törtenik valami szomorú dolog, együtt aggódunk velük és hisszük, hogy rendbe jön minden.
Aggódtunk, és szomorúan vettük tudomásul, hogy betegség miatt most nem lehetett veliink PAUR GYÖRGYI és TAMÁS KARESZ, de - bár Ő sincs még teljesen jól-,  velünk lehetett HORVÁTH ANI. Hisszük, hogy a legközelebbi alkalommal Ti is egészségesek, vidámak lesztek, hiszen még olyan fiatalok vagyunk, előttünk az élet! Bizony!!
Volt az idén egy kellemes meglepetésünk is. Eljött végre JÓSKAY SACI, akit 1960 óta nem láttunk. Örültünk Neked Saci, gyere most már mindig és mesélj magadró1, Neszmélyről, mindenről...
És most a közhelyek közhelye: Végül, de nem utolsó sorban
ÉGNER KÁLMÁN, akinek mindezt köszönhetjük. Két segítőtársával, néhai feleségével Kovács Magdival és Deli Attilával együtt fáradhatatlanul,
precizen, körültekintően szervezi a találkozóinkat. Drága KUKUCS!
Köszönjük. Sok embert ismerek, akinek soha nem volt osztálytalálkozója és mindannyian irígyelnek engem - teljesen érthető módon.
Égner tanár Úr önfeláldozó szeretettel ápolta, elvesztette, megsiratta, meggyászolta Magdit és nagyon szerencsésen új társat talált, újra teljes életet él. Persze nyugdíjasként is tanít, matekból bőven akad korrepetálandó tanítvány. (Egyébként "tanárbácsis" szigora és fiatalos megjelenése is erre predesztinálja Őt: minket is megreguláz, ha kell!)
Boldogok voltunk mindannyian, mert két kedves tanárunk is velünk volt. MAROSVÖLGYI LAJOS tanár Úr aktivabb, mint sok fiatal, teljes erőbedobással és lelkesedéssel szervezi a Móriczos Diákok Egyesületét, annak leendő honlapját. Fáradhatatlan lendülete bámulatos. Talán ezért van, hogy remekül néz ki, húsz évet letagadhatna.
SZABÓ GÁBOR tanár Úr "Torna Gabi" meg egyenesen az osztálytársunknak látszik, jóképű, kedves, mindig eljön, szeretjük (bár én, mint ügyetlen kétbalkezes,  annak idején rettegtem az óráitól. Persze nem Tőle, hanem a rémes kötelektől, gerendáktól,  meg más félelmetes alkalmatosságoktól. )

Szerénytelenül e sorok irójáró1 is. TÓTH MÁRTA vagyok. Emlékeztek rám? (reklamació esetére Dr. Szabó Márta Pilisborosjenő).  Egy nagyon boldog, nagyon szerencsés ember. Tanár, tudományos kutató, feleség, testvér, anya, nagymama. És elmondhatom, hogy szerettem a gimis tanítványaimat, az irodalmat, a nyelvészetet, imádom a rendkívüli férjemet, a csodálatos, sikeres kislányomat, a tőlem talpraesettebb és pragmatikusabb testvéremet (jelen volt, fotózott is) és a fantasztikus unokáimat, a kényelmes otthonunkat, a gyönyörű kertünket, - egyszóval az életemet. Azt, ami volt, és ami még lesz!
Mindenkinek ezt kívánom addig is, amíg tizenegyedik alkalommal is együtt leszünk valamennyien 2015-ben.

x x x

Herr Tóth

A számok tükrében néhány adat: 1976-ban érettségizett gimnáziumunkban és kisebb külkereskedői vargabetű után, 1990-től, tehát húsz éve németet tanít nálunk. A legmagasabb tanárunk, aki halk, bársonyos hangú magyarázatairól híresült el.  Magától értetődő a kérdés, hogyan változott meg a Móricz Zsigmond Gimnázium az eltelt évtizedek során.

            A változás először is a méretben és az elhelyezkedésben mutatkozik meg. Ezelőtt 35-40 évvel három párhuzamos, matematika, német és általános tagozatú osztály működött 20-25 fős létszámmal. Így kb. 300 diák járt a belvárosban található, ma a Petzelt József Szakközép és Szakiskolának otthont adó épületbe. A mai iskola ennek majdnem a duplája, az oktatás tagozatokon és szakcsoportokban folyik, és a 25 éves mai gimnáziumépület a kertvárosi és a lakótelepi városrész határán helyezkedik el. Az 1970-es években diákként ismertük majd valamennyi tanulótársunkat és természetesen az összes tanárt. A minket tanító tanárok is általában valamennyi diákot ismerték, ez a mai 520 fős tanulói és a 35 fős tanári létszám mellett már nem várható el. Az egymásra odafigyelés azonban a növekedés ellenére megmaradt.
A tanulmányi munka területén is különbség látszik. Az én nemzedékem a mainál kevésbé volt tudatos és célratörő, talán azért, mert kevésbé volt rákényszerítve a korai pályaválasztásra és a többletpontokat adó nyelvvizsgák mihamarabbi letételére. Így nem jártunk magánórákra matekot, fizikát, nyelvet, képzőművészetet tanulni, hanem az iskolai tanórákon és a leckeírással megszerzett tudással eleget tudtunk tenni a követelményeknek. A mai tudatos tanulók gyakran a jövőbeli pályairányultságot figyelembe véve jelentkeznek a tagozatokra, a gimnáziumi évek alatt magas óraszámú képzésben vesznek részt, és az érettségi megszerzéséig 1-2 nyelvvizsgát szereznek.
E különbség hatásaként a szabadidő eltöltése is másként alakult.  A mi nemzedékünk délután több időt töltött az iskolában. Jobban kihasználtuk a sportlehetőségeket, röplabdáztunk, kosaraztunk, tollaslabdáztunk, intenzíven éltünk a könyvtár nyújtotta művelődési  kínálattal, sőt a jellemző rock-együttes alapítási láz is az iskolához kötődött, ugyanis a próbák ott zajlottak. A 70-es évek puha diktatúrájára jellemzően az iskola is politizált. Egy-egy osztály egy-egy ún. KISZ-alapszervezetet alkotott, ahol talán hetente az osztály egy délutáni KISZ-gyűlés formájában kötelezően együtt volt. A politikai tartalmat a minimálisra csökkentve, attól többször teljesen eltekintve, közös zenehallgatással, beszélgetéssel erősítettük ezen együttlétek során az osztályközösséget. De az iskolán kívül is gyakran megmerítkeztünk kulturális élményekben, jártunk rock, és komolyzenei koncertekre, moziba és színházba, hallgattunk népzenét és énekelt verset, és ma is sok közös természetjárás, kirándulás élménye él bennem. Természetesen ma is sokan sportolnak, és szívesen vesznek részt színházlátogatásokon. De a többi iskolán kívüli együttlétre, - kivéve az „ott alvós” osztálykirándulást - nagyon nehéz összegyűjteni a diákokat. A számítógép kínálta közösségi hálók a személyes találkozásokat sajnálatos módon háttérbe szorítják.

Milyen nehézségeket lát ma tanárként, osztályfőnökként a nevelésben-oktatásban?

            Életünk minden területén tetten érhető az értékválság. Ennek a legdurvább megnyilvánulása a pénz szerepének mindenek fölé emelése. Ez két területen nyilvánul meg leginkább, egyrészt az erkölcsi gátlások nélküli szerzés, másrészt a józan észt nélkülöző költés oldalán. Ahhoz, hogy az ifjúság a pénz kérdéskörét a maga helyén kezelje, azaz ahogyan a klasszikus közgazdaságtan tanítja értékmérőnek, általános egyenértékesnek tekintse, tehát eszköznek és nem célnak, ahhoz sok-sok élethelyzetet kell finoman és türelmesen a diákokkal megbeszélni.
Ugyanilyen nehéz körükben a közösségi értékeknek, annak a gondolkodásnak a meghonosítása, hogy ne csak egyénként lássák magukat, hanem a szűkebb barátoktól kezdve, az iskola, a lakóhely és táguló körben az ország, a nemzet közösségének tudatos tagjaiként is helyezzék el magukat. Ehhez az alsóbb szinteken a közös élmények, feljebb pedig a büszkeségforrások (pl. a magyar sikerek az Úszó Európa Bajnokságon) tudatosítására van szükség. E felismerések teremtik meg és erősítik a diákok bizalmát önmagukban, társaikban és a társadalomban, mely a későbbi felnőtt élet sikerének és boldogságának a záloga.
A legnehezebb azonban az érzelmi elszegényedés elleni küzdelem. Nem divat ma bevallani és kimutatni, hogy embertársaimat, nagypapámat, testvéremet, osztálytársamat, edzőmet, esetleg tanáromat szeretem.  Természetes, hogy ezzel az érzéssel a 14-18 éves fiatal mindig is szemérmesen bánt. De ma ezt az életkori sajátosságot erősíti a fogyasztói korszellem, mely szerint minden eldobható, lecserélhető és új szerezhető, így az emberi kapcsolatok is. Pedig mi idősebbek már tudjuk, hogy ez nem így van. Itt ismét az osztályfőnöki órákon elemzett történetek segíthetnek abban, hogy diákjaink megérezzék a szeretetteljes emberi kapcsolatok fontosságát. 
Végezetül pedig egy tanulmányi probléma. Diákjaink egy szűkebb csoportja megelégszik az évről-évre átbukdácsolás gyenge eredményével, még nem ízlelte meg a tanulás sikerélményét és a tudás örömét. Ez a magatartás a munkához való hozzáállással függ össze, és ennek javításában a szülőnek és az iskolának is felelőssége van. A szülői házban már kisgyermekkorban meg kellene kezdődnie a munkára való nevelésnek, a kis házi munkák kiosztásával, elvégeztetésével és számonkérésével, melyből később a nagyobb feladatok, és a tanulás is, mint a munkavégzés egy különleges ága, kinőhetne. Így a gimnáziumi években a fő tevékenység a tanulás már felelősséggel végzett, sikerélményt adó munka lenne.

 

Mindezek valóban a pedagógusi munka nehezét jelentik, miből merít hitet és erőt a mindennapi munkához?

Mindenek előtt a keresztény hitemből. Továbbá magam választotta pedagógus vagyok, eredetileg más pályán, külkereskedelmi üzemgazdászként indultam el. Az 1980-as évek elején, az akkor nagyon intenzív régizenei tevékenységem mellett, olyan hivatást kerestem, ahol az ember nyomot tud hagyni. Az elmúlt huszonhét év tanári munkája során a két alábbi Eötvös József idézetet tartottam szem előtt:

"Félig sem olyan fontos az, amit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy hogyan tanítjuk."

"Ezen a világon nem a tudomány, hanem a szeretet művel csodákat"

A pedagógus munka nagyon sok örömet kínál. A mindennapokon túl nagy boldogság, amikor volt diákok mosolygós arccal szólítanak meg az utcán és percek alatt gátszakadásszerűen elmesélik az életútjukat. Néhányan közülük évente egyszer jelentkeznek, és meglátogatnak. A most elbúcsúzott osztályomtól pedig, amelynek négy éven át az osztályfőnöke voltam, egy albumot kaptam, melybe rövidebb-hosszabb személyes vallomásokat írtak. Mindezek igazolást adnak és megerősítenek. Így könnyű és érdemes tanárnak lenni. 
Szarvas Rita


 

Pest Megye Önkormányzata 2010. december 3-án Dr. Somogyi Pétert, iskolánk volt diákját munkásságának elismeréséül Tudományos Díjban részesítette.

x x x

A Szentendrei Musica Beata Kórus a napokban ünnepelte alapításának 60. évfordulóját. A Móricz Zsigmond Gimnázium egykori tanára, Kovács Lajos alapította, és haláláig vezette a kórust.  Az évforduló alkalmából tisztelt és szeretett tanárunk emlékére Szentendre Város Önkormányzata emléktáblát helyezett el a Vujicsics Tihamér Zeneiskola épületén.

A 60 éves jubileumi hangversenyen, november 6-án a kórus vezetőjét, karnagyát, az alapító leányát, Wolfné Kovács Zsuzsát is ünnepelhettük, aki diáktársunk, majd több éven keresztül a gimnázium tanára volt.


Hírek és újdonságok az idei tanévről

A Móricz Zsigmond Gimnázium népszerűsége töretlen. Az idei tanévet 545 tanuló kezdte meg. A legnépesebb a kilencedikes évfolyam, még 36 fős osztály is indult. Legkevesebben a végzős osztályokba járnak. Változatlan az iskola osztályainak kialakítása. Az A-B-C osztályok tagozatosok, azaz a reál, a humán tantárgyakat és a nyelveket lehet emelt óraszámban tanulni. Új lehetőség az olasz nyelv tanulása. Az évfolyamok E osztályai ötéves képzésben vesznek részt. Jelenleg 17 osztály van.
A tantestület létszáma, mint tavaly 35 fő.  A teljes állású pedagógusok mellett óraadó kollégáink is vannak. Az iskolai munka feltételeinek megteremtését 15 alkalmazott segíti.
A nyáron kívül-belül megújult a Kálvária úti épület. Kicserélték a fényforrásokat, és az ablakok, ajtók jelentős részét. Reméljük, a fűtésszámla majd ellensúlyozza a felújítás költségeit. Folyamatos a szertárak korszerűsítése és fejlesztése.
Iskolánk elnyerte a kiváló vizsgaközpont címet, így ebben a tanévben is itt kerül sor az őszi érettségi vizsgákra.

A tanév legfontosabb időpontjai:
a tanítás kezdete: 2010. szept.1  (szerda)
befejezése: 2011. június 15. (szerda)
Szalagavató ünnepség: 2010. december 4. (szombat)
Ballagás: 2011. április 29. (péntek)
Őszi szünet: 2010. november 2-5.
Téli szünet: 2010. december 22 - 2011. január 2.
Tavaszi szünet: 2011. április 21-26.

Szarvas Rita tanárnő

 


Kedves Mindenki! Osztálytársak, évfolyamtársak, fiatalabbak, öregebbek, egyszóval móriczos öregdiákok!
Felkavaró érzés, de újra itt a Karácsony. Hogy miért is felkavaró, – mert valahol, a tudatunk mélyén ott motoszkál a kérdés: Hányszor még...? Sőt, sajnos egyre több szerettünk, barátunk, volt diáktársunk idén már nem ünnepel, hacsak nem valahol másutt... Jó lenne ebben hinni most, a mi korunkban, amikor József Attilára gondolva bizony, valóban szaporodik fogunkban az idegen anyag, miként szívünkben a halál.
De akár megadatott valakinek a hit támasza, akár nem, a Karácsony mégiscsak nagyszerű dolog! Persze mostanában, a fogyasztói társadalom tobzódása közepette gyakran szidjuk a sok rohanást, az obligát ajándékok utáni hajszát, a drágaságot, a cipelést, de azért nagyon-nagyon hiányozna, ha egyszer csak nem lenne Karácsony! És itt most felsorolhatnám az unos-untalan ismételgetett közhelyeket a szeretetről, a családról, vagy vulgárisabb módon a bejgliről, a töltött káposztáról meg a rántott halról, de ezt már unjuk, hiszen évente olvassuk, halljuk, átéljük egyformán. Egyenünnep! Kis variációval mindenütt ugyanaz. De ez nem baj! Tolsztoj óta tudjuk, hogy minden boldog család egyformán boldog, és minden boldogtalan család a maga módján boldogtalan. Karácsonykor egyformán boldogok vagyunk, és legyünk is.
De én most az én egykori társaimhoz szólok, valami specifikusat, valami ránk jellemzőt kellene találnom... Milyen a mi Karácsonyunk? Miben specifikus, ránk jellemző? Sok válasz lehetséges, számomra talán a legfontosabb, hogy emlékekben gazdag, ezért évről évre gazdagabb.         Idézzük hát fel az elmúlt karácsonyokat: amikor még hittünk az angyalkában; később, amikor az első szerelmünktől kapott hanglemez többet jelentett, mint szüleink ajándéközöne; később, amikor kuporgatott pénzünkből már mi is ajándékoztunk; még később, amikor már mi magunk voltunk az angyal, aki csenget és dobogó szívvel várja – lesi gyermeke örömét; és még később, amikor már valaki fájdalmasan hiányzott a fát körülálló családból, de esetleg jött egy unoka, nem vigasznak, de nagy-nagy örömnek; és most talán már van remény az első dédunokára is...
Hát, úgy hiszem, ezek mindannyiunk lelkében ott vannak: a szép emlékek és ezek felidézése boldogít és reményt ad. Ez a mi korosztályunk egyik legfőbb gazdagsága és boldogsága. És még rohanni, fáradozni, pénzt kiadni sem kell érte, csak emlékezni, emlékezni. Átélni a sok örömöt, szép élményt és belőlük erőt merítve újabb szép élményeket, örömöt és boldogságot találni a jelenben. És a jövőben is, amíg még van jövő, jövő Karácsony.
Én még sok-sok boldog Karácsonyt kívánok mindannyiunknak és a boldogság okos, tudatos átélését minden pillanatban!
Pilisborosjenő, 2010. december 20.                                          Dr. Szabó Márta


Rólunk írták anno…
1959.

Pest Megyei Hírlap Szentendre melléklete
III. évf. 7. szám (1959 febr. 14.)
Szalagavató az Állami Gimnáziumban
Az intézet első ilyen ünnepségén Sziráki Ferenc VB elnök köszöntötte az ünnepelteket. Reméli, hogy szép eredményeket fog elérni a jövőben, és hasonló lesz azokhoz az iskolákhoz, ahol sok kiművelt emberfő nevelkedett, akik később elismerést, megbecsülést szereztek egész népünknek.

Pest Megyei Hírlap Szentendre melléklete
III. évf  (1959. jún. 27.) szám
Évzáró az Állami Gimnáziumban
A Tanácsháza dísztermében tartotta évzáró ünnepélyét az Állami Gimnázium.
A művelődésügyi miniszter kitűntetését és elismerő oklevelét nyújtották át Hamar István IV.b osztályos tanulónak, aki végig kitűnő volt és az orosz nyelv- és irodalomból két éven keresztül 1. helyezést ért el a Pest megyei OKTV versenyen, így az országos döntőbe is bejutott.
Továbbá oklevelet kaptak kitűnő tanulmányi eredményükért az I. b osztályból Hamar Norbert és Magyar Eszter, jeles tanulmányi eredményükért az I. a-ból Knáb Mihály, Kundl Ferenc,
Parlagi Endre, az I. b-ből Petrovics Éva, a III. b-ből: Pinkola László, Kovács Gábor, továbbá Berecz Anna a IV.a-ból.
Schüszler Teréz nem hiányzott 4 éven keresztül, ezért könyvjutalomban részesült.

Pest Megyei Hírlap Szentendre melléklete
III. évf. 30. szám  (1959. júl. 18.)
Befejezés előtt az Állami Gimnázium építkezése
Rövidesen átadásra kerül az Állami Gimnázium. A 3 épületben 8 tanterem, 5 szertár, 2 előadóterem, konyha, ebédlő, igazgatói- és gondnoki lakás található. A gimnázium központi fűtéses, a kazánházhoz korszerű lift tartozik, amellyel szenet és salakot lehet szállítani.
A tantestület jelenleg 18 tanárból áll, a gimnázium ellátását gondnok, gépész (fűtő), négy konyhai alkalmazott, három takarító látja el. A tornaterem építése ez után következik.

Pest Megyei Hírlap Szentendre melléklete
III. évf. 44. szám (1959. okt. 31.)
Járási atlétikai verseny Honvéd Sporttelep
Leány 100 m-es síkfutás
1. Kárász Aranka Állami Gimnázium
2. Kóczián Erzsébet Állami Gimnázium
3. Maja Gyöngyvér Ferences Gimnázium
Férfi távolugrás 1. Szabó Gábor Állami Gimnázium
Női magasugrás
1. Lonczkor Erzsébet Állami Gimnázium
2. Szélesi Erzsébet Állami Gimnázium
Férfi magasugrás
2. Szabó Gábor Állami Gimnázium
3. Tamás Károly Állami Gimnázium

1960.
Pest Megyei Hírlap Szentendre melléklete
IV. évf. 4.sz. Sport hírek (60. 01.23.)
Járási terem atlétikai versenyt rendeztek az állami gimnázium tornatermében, 1960. január 17-én. A 20 női és 32 férfi versenyző 5 sportegyesületet képviselt: Állami Gimnázium, Katolikus Gimnázium, Szentendrei Építők, Pomázi KSK, Leányfalui KSK.
A férfi felnőtt magasugrást  1. Szabó Gábor (iskolánk tanára )
ifjúsági kategóriában  1. Gönczöl András,
2. Kovács Gábor.
      férfi hármas ugrásban   3. Szabó Gábor,
ifjúsági kategóriában  2. Kovács Gábor.
serdülő kategóriában  3. Kiss Béla.
Helyből távolugrásban
 felnőtt kategóriában  3. Szabó Gábor
ifjúsági kategóriában 2. Kovács Gábor,
súlydobás         serdülőben    3. Kiss László
Női helyből távolugrásban,
ifjúsági kategóriában  2. Lonczkor Erzsébet
serdülő kategóriában      1. Hoffner Klára,
2. Kárász Aranka,
3. Maja Gyöngyvér.
Magasugrásban ifjúsági kategóriában 1. Lonczkor Erzsébet
3. Kovács Ilona
Serdülő kategóriában: 2. Kárász Aranka
                                                               3. Széles Erzsébet
Súlylökés gyógylabdával: 1. Benkő Zsuzsa
2. Herendi Éva
Összetett pontverseny végeredménye: 1. Római katolikus Gimnázium 39 pont
2. Állami Gimnázium 37 pont
3. Szentendrei Építők 24 pont
4. Pomázi KSK 10 pont
5. Leányfalui KSK 6 pont

Pest Megyei Hírlap Szentendre melléklete
IV.évf.7.sz. (1960.02.13.)
Mi újság az állami gimnáziumban
A legjobb tanulmányi eredményt a (4 jeles, 12 jó, 4,0 átlaggal) a IV. humán osztály érte el. Ez után, a harmadik humán osztály következik.
Az igazgató (Mikulási Béla) elmondta, hogy a félév alatt hússzor voltak színházban, négyszer hangversenyen, Operában két alkalommal. Délelőtti mozielőadáson kétszer vettek részt, klubdélutánt négyszer rendeztek. A KISZ szervezésében ifjúsági akadémiát rendeztek, ahol tanárok tartottak előadást négy alkalommal. Az előadásokat vita követe.
Február 7-én járási villám (női-férfi) röplabdatornát hirdettek, amelynek helyszíne a gimnázium tornaterme volt. A lebonyolítást a gimnázium tanárai (Szabó Gábor, Dely Mihály, Rácz Gizella), valamint a járási és megyei röplabda-szövetség elnökei hajtották végre. A résztvevő női csapatok Dunabogdányból, Budakalászról, a Szentendrei Papírgyárból érkeztek. A férfi csapatokat a Szentendrei Honvéd, a Szentendrei HÉV, a Szentendrei Kocsigyár és Budakalász küldte. Természetesen a gimnázium férfi- és női csapata is részt vett a viadalon, és eredményesen szerepelt: a fiúk IV. helyen, a lányok II. helyen végeztek.

Pest Megyei Hírlap Szentendre melléklete
IV. évfolyam 8. szám (1960. 02. 20.)
Eszperanto Rendo de la Szentendre
Szentendre is bekapcsolódott az eszperantó mozgalomba, amely 62 országban 20 millió tagot számlál. Az Állami Gimnáziumban folyik az oktatás, amelyre nemcsak a gimnázium diákjai és pedagógusai járnak, hanem tanácsi dolgozók is. A tanfolyam szervezője és vezetője: Szabó János, a járási V.B. elnöke.

Vidám farsangi bált rendezett az Állami Gimnázium (1960. február 13-án.)
A bálról Sipos László, a gimnázium tanulója tudósított. A Városháza nagytermében tartotta a gimnázium farsangi bálját. A rendezést és védnökséget az iskola Szülői Munkaközössége és KISZ-szervezete vállalta. A tudósító, a résztvevők nevében köszönetét fejezi ki a rendező szerveknek a hangulatos, szép összejövetelért.

Pest Megyei Hírlap Szentendre melléklete
IV. évfolyam 11. szám (1960. 03. 12.)
Varrótű és csavarhúzó (politechnikai oktatás az állami Gimnáziumban)
Politechnikai oktatás az Állami Gimnáziumban
Pomozi István igazgatóhelyettes elmondja: szükség van megfelelő épületre. Ezt, az építkezés után megmaradt felvonulási épületből alakítjuk ki. Már is tapasztaljuk, hogy a kezdő gimnazistáknak technikai ügyességet szerezhetnek, és kedvet kaphatnak az ilyen munkához. Most a villanyszerelés elemeivel ismerkednek a fiatalok.
Mikulási Béláné: a lányok népművészeti és kézimunka órákon vesznek részt. Első osztályban a legegyszerűbb hímzéseket tanulják, majd különböző népművészeti stílusokat. A további években horgolás, szabás-varrás következik. Ehhez, varrógépeket is kell szerezni.

Pest Megyei Hírlap Szentendre melléklete
IV. évfolyam 14. szám (60.04.02.)
Névadó ünnepség
A szentendrei állami általános gimnázium avatási és névadási ünnepségére 1960. április 2-án kerül sor. A gimnázium a nagy magyar író Móricz Zsigmond nevét választotta, aki köztudomásúan Leányfalun élt és dolgozott. Az avatáson képviselteti magát az MSZMP Központi Bizottsága a Művelődési Minisztérium, a megyei és járási párt- és tanácsvezetők.

Pest Megyei Hírlap Szentendre melléklete
IV. évfolyam 16. szám (60.04.16.)
Pályaválasztás előtt
Mikulási Béla a Móricz Zsigmond Gimnázium igazgatója tájékoztatása szerint: A két negyedik osztályban 29 tanuló van. Közülük, 23 tanuló jelentkezett továbbtanulásra. Mindenki saját érdeklődésének megfelelően választ pályát. El akartuk érni, hogy ne az úgynevezett kiemelt pályák felé törekedjenek. Diákjainknak feltártuk minden pálya lehetőségeit, nehézségeit, népgazdasági fontosságát. Egyénenként beszéltünk velük, megmutattuk az elmúlt év felvételi statisztikáját. Egyetemi és főiskolai tanárok látogattak hozzánk, és tartottak tájékoztatást. Tízen pedagógus pályára készülnek (közülük öt természettudományos szakra), hárman műszaki egyetemre, ketten mezőgazdasági főiskolára illetve egyetemre, egy-egy tanuló jogi illetve közgazdasági pályára készül, hárman orvosi egyetemre, kettő orvossegéd főiskolára, egy színház- és filmművészeti főiskolára készül.  Jelentkezésük egészségesnek mondható, nem jelentkezik mindenki orvosi- vagy mérnöki továbbtanulásra. Közel 50 %-uk pedagógus pályára készül, ennek közel fele fiú. Három ifjú is elmondta véleményét pályaválasztásáról: Kassai Mariann, Puppán Piroska, Kaló Péter.
Pest Megyei Hírlap Szentendre melléklete
IV. évfolyam 19. szám (60.05.07.)
Kórusok hangversenye Minden évben bemutatkoznak  városunk kórusai. A tavalyinál nagyobb, de szegényes érdeklődés mellett mutatkoztak be kórusaink. A 4 kórus 260 dalosa ajkán csendültek fel a dalok. A Zeneiskola növendékei idén szerepeltek először. A leányiskola kórusa évről évre jobban szerepel. Ennek bizonyítéka, hogy a Rádió is hangfelvételt készített velük. Állandóan fejlődik a Móricz Zsigmond Gimnázium kórusa is. Ha nagyobb létszámú lenne, még eredményesebb lehetne. Hatalmas hangerőt képviselt a Ferences Gimnázium 100 tagú kórusa. A Városi kórus az Ecseri lakodalmast és Haydn 2 kórusművét adta elő a Tiszthelyettes képző Intézet zenekara kíséretében. A zeneiskolások szereplése II. osztálytól VIII. osztályig külön is élénkítette a műsort. A legjobban a Leányiskola és a Móricz Gimnázium kórusa emelkedett ki a kórusok közül.

Pest Megyei Hírlap Szentendre melléklete
IV. évfolyam 33. szám (60.08.13.) Iskolai év után, iskolai év előtt
Két, pedagógus pályára készülő, idén érettségizett fiatallal beszélgettünk. Égner Kálmán sikeresen felvételizett, felvették az ELTE matematika-fizika szakára. Szeretne utána Szentendrén tanítani. A középiskola jól készített fel az egyetemre, mondta. A váci Ifjúsági Táborból ment felvételizni. Nagyapja a szántódi üdülőbe küldte utána az értesítést, hogy felvették.
A másik felvételizőt az esztergomi Tanítóképzőbe vették fel (nem közölték nevét). Ő idén nem mehetett táborba, beteg édesanyjának segített a háztartásban. A szünet végéig a Kocsigyár sajtoló műhelyében fog dolgozni. A keresetéből megveheti a bentlakáshoz szükséges holmikat. Ha végez, mindegy hogy hová helyezik, csak taníthasson!
Pest Megyei Hírlap Szentendre melléklete
IV. évfolyam 41. szám (60.09.21.) Megkezdődtek a Szentendrei Kulturális Napok
Szeptember 18-án (vasárnap), Ábrányi Emil emlék-plakettet lepleztek le. Az ünnepélyen Sípos László és Terhes Lajos, az Állami Gimnázium tanulói szavaltak. Ezután a Ferenczy Múzeumban a szentendrei képzőművészek kiállítását nyitották meg. Este, a Központi Tiszthelyettesképző iskola kultúrtermében hangversenyt tartottak.
Csütörtökön a Pilis-vidék irodalmi vonatkozásairól tart előadást dr. Boros Lajos, gimnáziui tanár. A fellépők közt Kovács Lóránt és Miklós is szerepel.

Pest Megyei Hírlap Szentendre melléklete
IV. évfolyam 43. szám (60.09.28.) Felhívás a Zenebarátok Köréhez
A sorozat II. évfolyamát kezdik el az Állami Gimnáziumban. Havonta, az utolsó kedden lesz előadás zenei illusztrációkkal este fél 7-től fél 9-ig. Az év folyamán romantikus zeneművek szerepelnek (a zeneszerzők: Csajkovszkij, Schubert, Schumann, Mendelssohn, Liszt, Erkel, Muszorgszkij, stb.). A gimnázium kitűnő lemezkészlete és korszerű lemezjátszója biztosítja a zenei élményt.

Befejeződtek a Szentendrei Kulturális Napok
 Az utolsó előadását tartotta meg dr. Boros Lajos „A Pilis-vidék  irodalmi vonatkozásai” című sorozatából. A zeneszámok is szépen illeszkedtek a műsorba. A verseket, olvasmányokat Kristóf Délia, Sipos László és Terhes Lajos, az állami gimnázium tanulói tolmácsolták.

Válogatta és közreadta: Bottlikné Kárász Aranka
diák volt: 1958-62.



Pásztortüzek,
a gimnázium első diáklapja

1957-ben indult, és három (négy?) évfolyamot ért meg. Külső megjelenése sokkal rosszabb volt a mai diákújságoknál. Stencilezéssel készült. A gépelést a tanácsi dolgozók vállalták, természetesen társadalmi munkában. A sokszorosítást már a diákok végezték. Az eredmény gyakran csüggesztő: ha az írógép nem jól ütötte át a stencilpapírt, nem vagy alig látszottak meg a betűk. Ha sok volt a festék, eltakarta a szöveget. Ennek ellenére kedves volt mindenkinek, az íróknak, a szerkesztőknek és valószínűleg az olvasóknak is. A lapnak szerkesztőbizottsága volt, élén a főszerkesztővel (Orbán Endre és később Fésű István). A felelős szerkesztőséget tanárra osztották (Marosvölgyi Lajos).
Az írások témája nagyon változatos: sok vers, novella, könyvismertetés, az iskolai élet eseményei, beszámolók, „ismeretterjesztő” írások (népszokások, történelem stb.), és lírai jellegű cikkek is. Az egyik ilyenből idézek.
A cikk írója a Duna partján áll, és úgy érzi:
„…valami varázsos világba kerültem. Hatalmas, fehér pelyhekben hull a hó. Nem látom, honnan jön, és hova jut… A sötét víz tükrén a puha, fehér pelyhek nyomtalanul elolvadnak, elenyésznek. Csak néhány pillanat az életük… Akkor miért vannak? Hisz sehol sem hagynak nyomot. De igen…, nem csak az én, hanem talán sok-sok ember lelkét beragyogják egy pillanatra. Talán valahol egy munkából hazatérő apa homlokán simítják el a ráncot. Szépségükkel… A kandallónál ülő anyókának ifjúsága egy meghitt pillanatát mesélik el újra... Gyermekek tapsolnak örömükben: jön a karácsony… És én elfelejtem a fáradtságot, napi gondjaimat, ha rájuk nézek… Hát ezért vannak… hogy örömet szerezzenek, szépséget nyújtsanak.
Hulljatok csak apró, fehér, törékeny tündérek, libegjen csak csillogó ruhátok a magasban, kápráztassátok el játékotokkal az emberi szívet! Tanítsátok meg mások életét, ha egy percre is, széppé tenni”…
Az írás alatt az író neve: Adamis Anna.
Jelen van a lapban a diákhumor is, sokszor az órákon történt események leírásában.
„A II. a. osztályban történt.
Az osztály I. István korának társadalmi viszonyait tárgyalja. Rabszolgákról van szó, akiket latinul servusnak hívtak. N. N. azonban nem emlékszik a latin elnevezésre.
– Pedig ezt a szép szót naponta használod – próbál segíteni a tanár.
N. N. homlokát ráncolja, hallgat.
– Köszönni is szoktunk így – bíztatja a tanár.
Hátulról súgás hallatszik: sze… sszeee.
N. N. szeme felcsillan:
–  Szevasz! – vágja ki diadalmasan.”
A diáklapok életszerű lenyomatai a mindenkori iskolai életnek. Úgy hiszem, hogy jelentős az iskolatörténeti szerepük is. Érdemes lenne feldolgozni és összevetni a különböző időben készült diákújságokat. Már ezért is!
Íme egy újabb téma, ami keresi a gazdáját!

A szerkesztőség



x x x



Vendégünk volt 2010. október 1-én
 Majnek Antal (kárpátaljai) munkácsi püspök

1951-ben született Budapesten Majnek Jenő Antal.
1970-ben a Szentendrei Móricz Zsigmond Gimnáziumban reáltagozaton érettségizett.
1973-tól szüleivel Szentendrén élt
1976-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán -, majd
1980-ban ugyanott mérnöktanári diplomát szerzett.
1980-89. A Szentendrei Ferences Gimnáziumban fizika-, technika-, hittan tantárgyakat tanított. Közben:
1981. Szerzetesi fogadalmat tett (ferences).
1982. Elvégezte a Ferences Hittudományi Főiskolát, és pappá szentelték.
1984. Technika tanári képesítést szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen
1989-ben két ferences társával misszióba ment Kárpátaljára, hogy segítsen a katolikus hitélet 
újraépítésében. Plébános volt Huszton, Técsőn. 
1993-ban a kijevi nuncius (pápai követ, a Szentszék állami képviselője)
apostoli adminisztrátornak   nevezte ki (a pápa nevében kormányzó főpapnak).
1995 decemberében a Nagyszőlősi Ferences Misszió vezetője lett, majd
segédpüspöke az Apostoli Kormányzóságnak. 14 község tartozik hozzájuk.
1996. Az Apostoli (Adminisztratúrát) Kormányzóságot a pápa
egyházmegyei rangra emelte, és létrehozta a Munkácsi Egyházmegyét.
Ennek élére Majnek Antalt nevezte ki.
Beiktatását, püspökké szentelését II. János Pál pápa végezte Rómában.
Majnek Antal lett az első püspöke a Kárpátaljai Egyházmegyének
Megjegyzés: a II. világháború után, a határok megváltoztatásával, az addigi Szatmári Püspökséghez tartozó hívek 4 országhoz kerültek. Azóta nem volt önálló római katolikus püspöksége Kárpátaljának.
1996-tól vezetésével teológiai tanfolyamok indítása kezdődött (3 éves képzés után hitoktatóvá
válhatnak).  Elkezdik a karitatív munkát is. Templomok is épültek, megerősödött a hitélet. Az ottani magyarok 80%-a katolikus. Fenntartanak katolikus óvodákat, ebédet osztanak a rászorulóknak, segítenek a fogyatékkal élőknek.
1997-ben Bethlen Gábor-díjat, Kisebbségért díjat kapott.
2006. jún. 4. Ünnepi szentmisét celebrál Csíksomlyón
2007. Ünnepi szentmisét tart az ”Árpádházi Szent Erzsébet év” megnyitóján, megáldja a
Munkács közelében épült Szent Erzsébet Idősek Otthonát
2008. aug. 20. Ünnepi szentmise a Bazilikában
2009. máj, 22.-én előadást tart Budapesten
A keresztény egyházak küldetése és felelőssége”konferencián:
          Egyházi együttműködés a tömb- és szórványmagyarság érdekében
2010. máj. 1-2 Ferences plébániák munkatársainak találkozója Nagyszőlősön
2010. jún.20-án gyűjtést hirdet a magyarországi árvízkárosultak javára
2010. jún. 27. A Papság évének megnyitóján, Ungváron ünnepi szentmise,
diakónus- szentelés.
2010. aug. 13-15. búcsú Mátraverebély-Szentkúton, Nemzeti Kegyhelyünkön (2006-tól),
          ünnepi szentmisét celebrált Majnek Antal aug. 14-én, Nagyboldogasszony napján, az 
Egyházmegyéből és Magyarországról érkező több mint 20 ezer zarándoknak.

Kárász Aranka

xxx

Szomorúan közöljük, hogy a gimnázium volt igazgatójának lánya, dr. Losonczyné Porpáczy Zsuzsanna augusztus 12-én tragikus hirtelenséggel elhunyt. Megrendülten osztozunk férje, két gyermeke és öt unokája gyászában.
Barátokkal, osztálytársakkal együtt az őt ismerő iskolatársak nagy közössége is fájó veszteségként éli meg eltávozását és szívében megőrzi kedves, közvetlen egyéniségének emlékét.

xxx

Örömmel gratulálunk Maróthy László (1959) iskolatársunknak, aki a közelmúltban magas kitüntetésben részesült, megkapta a Kurcsatov díj I. fokozatát.
Nemzetközileg elismert reaktor szakmérnökként a Paksi Erőműben tevékenykedett nukleáris igazgatói beosztásban, majd az erőmű igazgatóságának elnöke lett. Ő volt az 1982-ben átadott I. blokk kialakításának tudományos irányítója (ezért kapta a kitűntetést). Később a radioaktív hulladék elhelyezésén dolgozott eredményesen.
Nyugdíjasként boldog családban él felesége, két felnőtt gyermeke és öt unokája körében. Elnökségi tagként aktívan vesz részt az öregdiák egyesület szervezésében.
Az iskolatársak nevében kívánunk neki jó egészséget és sok-sok boldogságot!

 

újraépítésében. Plébános volt Huszton, Técsőn. 
1993-ban a kijevi nuncius (pápai követ, a Szentszék állami képviselője)
apostoli adminisztrátornak   nevezte ki (a pápa nevében kormányzó főpapnak).
1995 decemberében a Nagyszőlősi Ferences Misszió vezetője lett, majd
segédpüspöke az Apostoli Kormányzóságnak. 14 község tartozik hozzájuk.
1996. Az Apostoli (Adminisztratúrát) Kormányzóságot a pápa
egyházmegyei rangra emelte, és létrehozta a Munkácsi Egyházmegyét.
Ennek élére Majnek Antalt nevezte ki.
Beiktatását, püspökké szentelését II. János Pál pápa végezte Rómában.
Majnek Antal lett az első püspöke a Kárpátaljai Egyházmegyének
Megjegyzés: a II. világháború után, a határok megváltoztatásával, az addigi Szatmári Püspökséghez tartozó hívek 4 országhoz kerültek. Azóta nem volt önálló római katolikus püspöksége Kárpátaljának.
1996-tól vezetésével teológiai tanfolyamok indítása kezdődött (3 éves képzés után hitoktatóvá
válhatnak).  Elkezdik a karitatív munkát is. Templomok is épültek, megerősödött a hitélet. Az ottani magyarok 80%-a katolikus. Fenntartanak katolikus óvodákat, ebédet osztanak a rászorulóknak, segítenek a fogyatékkal élőknek.
1997-ben Bethlen Gábor-díjat, Kisebbségért díjat kapott.
2006. jún. 4. Ünnepi szentmisét celebrál Csíksomlyón
2007. Ünnepi szentmisét tart az ”Árpádházi Szent Erzsébet év” megnyitóján, megáldja a
Munkács közelében épült Szent Erzsébet Idősek Otthonát
2008. aug. 20. Ünnepi szentmise a Bazilikában
2009. máj, 22.-én előadást tart Budapesten
A keresztény egyházak küldetése és felelőssége”konferencián:
          Egyházi együttműködés a tömb- és szórványmagyarság érdekében
2010. máj. 1-2 Ferences plébániák munkatársainak találkozója Nagyszőlősön
2010. jún.20-án gyűjtést hirdet a magyarországi árvízkárosultak javára
2010. jún. 27. A Papság évének megnyitóján, Ungváron ünnepi szentmise,
diakónus- szentelés.
2010. aug. 13-15. búcsú Mátraverebély-Szentkúton, Nemzeti Kegyhelyünkön (2006-tól),
          ünnepi szentmisét celebrált Majnek Antal aug. 14-én, Nagyboldogasszony napján, az 
Egyházmegyéből és Magyarországról érkező több mint 20 ezer zarándoknak.

Kárász Aranka

xxx

Szomorúan közöljük, hogy a gimnázium volt igazgatójának lánya, dr. Losonczyné Porpáczy Zsuzsanna augusztus 12-én tragikus hirtelenséggel elhunyt. Megrendülten osztozunk férje, két gyermeke és öt unokája gyászában.
Barátokkal, osztálytársakkal együtt az őt ismerő iskolatársak nagy közössége is fájó veszteségként éli meg eltávozását és szívében megőrzi kedves, közvetlen egyéniségének emlékét.

xxx

Örömmel gratulálunk Maróthy László (1959) iskolatársunknak, aki a közelmúltban magas kitüntetésben részesült, megkapta a Kurcsatov díj I. fokozatát.
Nemzetközileg elismert reaktor szakmérnökként a Paksi Erőműben tevékenykedett nukleáris igazgatói beosztásban, majd az erőmű igazgatóságának elnöke lett. Ő volt az 1982-ben átadott I. blokk kialakításának tudományos irányítója (ezért kapta a kitűntetést). Később a radioaktív hulladék elhelyezésén dolgozott eredményesen.
Nyugdíjasként boldog családban él felesége, két felnőtt gyermeke és öt unokája körében. Elnökségi tagként aktívan vesz részt az öregdiák egyesület szervezésében.
Az iskolatársak nevében kívánunk neki jó egészséget és sok-sok boldogságot!

 

3. Maja Gyöngyvér Ferences Gimnázium
Férfi távolugrás 1. Szabó Gábor Állami Gimnázium
Női magasugrás
1. Lonczkor Erzsébet Állami Gimnázium
2. Szélesi Erzsébet Állami Gimnázium
Férfi magasugrás
2. Szabó Gábor Állami Gimnázium
3. Tamás Károly Állami Gimnázium

1960.
Pest Megyei Hírlap Szentendre melléklete
IV. évf. 4.sz. Sport hírek (60. 01.23.)
Járási terem atlétikai versenyt rendeztek az állami gimnázium tornatermében, 1960. január 17-én. A 20 női és 32 férfi versenyző 5 sportegyesületet képviselt: Állami Gimnázium, Katolikus Gimnázium, Szentendrei Építők, Pomázi KSK, Leányfalui KSK.
A férfi felnőtt magasugrást  1. Szabó Gábor (iskolánk tanára )
ifjúsági kategóriában  1. Gönczöl András,
2. Kovács Gábor.
      férfi hármas ugrásban   3. Szabó Gábor,
ifjúsági kategóriában  2. Kovács Gábor.
serdülő kategóriában  3. Kiss Béla.
Helyből távolugrásban
 felnőtt kategóriában  3. Szabó Gábor
ifjúsági kategóriában 2. Kovács Gábor,
súlydobás         serdülőben    3. Kiss László
Női helyből távolugrásban,
ifjúsági kategóriában  2. Lonczkor Erzsébet
serdülő kategóriában      1. Hoffner Klára,
2. Kárász Aranka,
3. Maja Gyöngyvér.
Magasugrásban ifjúsági kategóriában 1. Lonczkor Erzsébet
3. Kovács Ilona
Serdülő kategóriában: 2. Kárász Aranka
                                                               3. Széles Erzsébet
Súlylökés gyógylabdával: 1. Benkő Zsuzsa
2. Herendi Éva
Összetett pontverseny végeredménye: 1. Római katolikus Gimnázium 39 pont
2. Állami Gimnázium 37 pont
3. Szentendrei Építők 24 pont
4. Pomázi KSK 10 pont
5. Leányfalui KSK 6 pont

Pest Megyei Hírlap Szentendre melléklete
IV.évf.7.sz. (1960.02.13.)
Mi újság az állami gimnáziumban
A legjobb tanulmányi eredményt a (4 jeles, 12 jó, 4,0 átlaggal) a IV. humán osztály érte el. Ez után, a harmadik humán osztály következik.
Az igazgató (Mikulási Béla) elmondta, hogy a félév alatt hússzor voltak színházban, négyszer hangversenyen, Operában két alkalommal. Délelőtti mozielőadáson kétszer vettek részt, klubdélutánt négyszer rendeztek. A KISZ szervezésében ifjúsági akadémiát rendeztek, ahol tanárok tartottak előadást négy alkalommal. Az előadásokat vita követe.
Február 7-én járási villám (női-férfi) röplabdatornát hirdettek, amelynek helyszíne a gimnázium tornaterme volt. A lebonyolítást a gimnázium tanárai (Szabó Gábor, Dely Mihály, Rácz Gizella), valamint a járási és megyei röplabda-szövetség elnökei hajtották végre. A résztvevő női csapatok Dunabogdányból, Budakalászról, a Szentendrei Papírgyárból érkeztek. A férfi csapatokat a Szentendrei Honvéd, a Szentendrei HÉV, a Szentendrei Kocsigyár és Budakalász küldte. Természetesen a gimnázium férfi- és női csapata is részt vett a viadalon, és eredményesen szerepelt: a fiúk IV. helyen, a lányok II. helyen végeztek.

Pest Megyei Hírlap Szentendre melléklete
IV. évfolyam 8. szám (1960. 02. 20.)
Eszperanto Rendo de la Szentendre
Szentendre is bekapcsolódott az eszperantó mozgalomba, amely 62 országban 20 millió tagot számlál. Az Állami Gimnáziumban folyik az oktatás, amelyre nemcsak a gimnázium diákjai és pedagógusai járnak, hanem tanácsi dolgozók is. A tanfolyam szervezője és vezetője: Szabó János, a járási V.B. elnöke.

Vidám farsangi bált rendezett az Állami Gimnázium (1960. február 13-án.)
A bálról Sipos László, a gimnázium tanulója tudósított. A Városháza nagytermében tartotta a gimnázium farsangi bálját. A rendezést és védnökséget az iskola Szülői Munkaközössége és KISZ-szervezete vállalta. A tudósító, a résztvevők nevében köszönetét fejezi ki a rendező szerveknek a hangulatos, szép összejövetelért.

Pest Megyei Hírlap Szentendre melléklete
IV. évfolyam 11. szám (1960. 03. 12.)
Varrótű és csavarhúzó (politechnikai oktatás az állami Gimnáziumban)
Politechnikai oktatás az Állami Gimnáziumban
Pomozi István igazgatóhelyettes elmondja: szükség van megfelelő épületre. Ezt, az építkezés után megmaradt felvonulási épületből alakítjuk ki. Már is tapasztaljuk, hogy a kezdő gimnazistáknak technikai ügyességet szerezhetnek, és kedvet kaphatnak az ilyen munkához. Most a villanyszerelés elemeivel ismerkednek a fiatalok.
Mikulási Béláné: a lányok népművészeti és kézimunka órákon vesznek részt. Első osztályban a legegyszerűbb hímzéseket tanulják, majd különböző népművészeti stílusokat. A további években horgolás, szabás-varrás következik. Ehhez, varrógépeket is kell szerezni.

Pest Megyei Hírlap Szentendre melléklete
IV. évfolyam 14. szám (60.04.02.)
Névadó ünnepség
A szentendrei állami általános gimnázium avatási és névadási ünnepségére 1960. április 2-án kerül sor. A gimnázium a nagy magyar író Móricz Zsigmond nevét választotta, aki köztudomásúan Leányfalun élt és dolgozott. Az avatáson képviselteti magát az MSZMP Központi Bizottsága a Művelődési Minisztérium, a megyei és járási párt- és tanácsvezetők.

Pest Megyei Hírlap Szentendre melléklete
IV. évfolyam 16. szám (60.04.16.)
Pályaválasztás előtt
Mikulási Béla a Móricz Zsigmond Gimnázium igazgatója tájékoztatása szerint: A két negyedik osztályban 29 tanuló van. Közülük, 23 tanuló jelentkezett továbbtanulásra. Mindenki saját érdeklődésének megfelelően választ pályát. El akartuk érni, hogy ne az úgynevezett kiemelt pályák felé törekedjenek. Diákjainknak feltártuk minden pálya lehetőségeit, nehézségeit, népgazdasági fontosságát. Egyénenként beszéltünk velük, megmutattuk az elmúlt év felvételi statisztikáját. Egyetemi és főiskolai tanárok látogattak hozzánk, és tartottak tájékoztatást. Tízen pedagógus pályára készülnek (közülük öt természettudományos szakra), hárman műszaki egyetemre, ketten mezőgazdasági főiskolára illetve egyetemre, egy-egy tanuló jogi illetve közgazdasági pályára készül, hárman orvosi egyetemre, kettő orvossegéd főiskolára, egy színház- és filmművészeti főiskolára készül.  Jelentkezésük egészségesnek mondható, nem jelentkezik mindenki orvosi- vagy mérnöki továbbtanulásra. Közel 50 %-uk pedagógus pályára készül, ennek közel fele fiú. Három ifjú is elmondta véleményét pályaválasztásáról: Kassai Mariann, Puppán Piroska, Kaló Péter.
Pest Megyei Hírlap Szentendre melléklete
IV. évfolyam 19. szám (60.05.07.)
Kórusok hangversenye Minden évben bemutatkoznak  városunk kórusai. A tavalyinál nagyobb, de szegényes érdeklődés mellett mutatkoztak be kórusaink. A 4 kórus 260 dalosa ajkán csendültek fel a dalok. A Zeneiskola növendékei idén szerepeltek először. A leányiskola kórusa évről évre jobban szerepel. Ennek bizonyítéka, hogy a Rádió is hangfelvételt készített velük. Állandóan fejlődik a Móricz Zsigmond Gimnázium kórusa is. Ha nagyobb létszámú lenne, még eredményesebb lehetne. Hatalmas hangerőt képviselt a Ferences Gimnázium 100 tagú kórusa. A Városi kórus az Ecseri lakodalmast és Haydn 2 kórusművét adta elő a Tiszthelyettes képző Intézet zenekara kíséretében. A zeneiskolások szereplése II. osztálytól VIII. osztályig külön is élénkítette a műsort. A legjobban a Leányiskola és a Móricz Gimnázium kórusa emelkedett ki a kórusok közül.

Pest Megyei Hírlap Szentendre melléklete
IV. évfolyam 33. szám (60.08.13.) Iskolai év után, iskolai év előtt
Két, pedagógus pályára készülő, idén érettségizett fiatallal beszélgettünk. Égner Kálmán sikeresen felvételizett, felvették az ELTE matematika-fizika szakára. Szeretne utána Szentendrén tanítani. A középiskola jól készített fel az egyetemre, mondta. A váci Ifjúsági Táborból ment felvételizni. Nagyapja a szántódi üdülőbe küldte utána az értesítést, hogy felvették.
A másik felvételizőt az esztergomi Tanítóképzőbe vették fel (nem közölték nevét). Ő idén nem mehetett táborba, beteg édesanyjának segített a háztartásban. A szünet végéig a Kocsigyár sajtoló műhelyében fog dolgozni. A keresetéből megveheti a bentlakáshoz szükséges holmikat. Ha végez, mindegy hogy hová helyezik, csak taníthasson!
Pest Megyei Hírlap Szentendre melléklete
IV. évfolyam 41. szám (60.09.21.) Megkezdődtek a Szentendrei Kulturális Napok
Szeptember 18-án (vasárnap), Ábrányi Emil emlék-plakettet lepleztek le. Az ünnepélyen Sípos László és Terhes Lajos, az Állami Gimnázium tanulói szavaltak. Ezután a Ferenczy Múzeumban a szentendrei képzőművészek kiállítását nyitották meg. Este, a Központi Tiszthelyettesképző iskola kultúrtermében hangversenyt tartottak.
Csütörtökön a Pilis-vidék irodalmi vonatkozásairól tart előadást dr. Boros Lajos, gimnáziui tanár. A fellépők közt Kovács Lóránt és Miklós is szerepel.

Pest Megyei Hírlap Szentendre melléklete
IV. évfolyam 43. szám (60.09.28.) Felhívás a Zenebarátok Köréhez
A sorozat II. évfolyamát kezdik el az Állami Gimnáziumban. Havonta, az utolsó kedden lesz előadás zenei illusztrációkkal este fél 7-től fél 9-ig. Az év folyamán romantikus zeneművek szerepelnek (a zeneszerzők: Csajkovszkij, Schubert, Schumann, Mendelssohn, Liszt, Erkel, Muszorgszkij, stb.). A gimnázium kitűnő lemezkészlete és korszerű lemezjátszója biztosítja a zenei élményt.

Befejeződtek a Szentendrei Kulturális Napok
 Az utolsó előadását tartotta meg dr. Boros Lajos „A Pilis-vidék  irodalmi vonatkozásai” című sorozatából. A zeneszámok is szépen illeszkedtek a műsorba. A verseket, olvasmányokat Kristóf Délia, Sipos László és Terhes Lajos, az állami gimnázium tanulói tolmácsolták.

Válogatta és közreadta: Bottlikné Kárász Aranka
diák volt: 1958-62.



Pásztortüzek,
a gimnázium első diáklapja

1957-ben indult, és három (négy?) évfolyamot ért meg. Külső megjelenése sokkal rosszabb volt a mai diákújságoknál. Stencilezéssel készült. A gépelést a tanácsi dolgozók vállalták, természetesen társadalmi munkában. A sokszorosítást már a diákok végezték. Az eredmény gyakran csüggesztő: ha az írógép nem jól ütötte át a stencilpapírt, nem vagy alig látszottak meg a betűk. Ha sok volt a festék, eltakarta a szöveget. Ennek ellenére kedves volt mindenkinek, az íróknak, a szerkesztőknek és valószínűleg az olvasóknak is. A lapnak szerkesztőbizottsága volt, élén a főszerkesztővel (Orbán Endre és később Fésű István). A felelős szerkesztőséget tanárra osztották (Marosvölgyi Lajos).
Az írások témája nagyon változatos: sok vers, novella, könyvismertetés, az iskolai élet eseményei, beszámolók, „ismeretterjesztő” írások (népszokások, történelem stb.), és lírai jellegű cikkek is. Az egyik ilyenből idézek.
A cikk írója a Duna partján áll, és úgy érzi:
„…valami varázsos világba kerültem. Hatalmas, fehér pelyhekben hull a hó. Nem látom, honnan jön, és hova jut… A sötét víz tükrén a puha, fehér pelyhek nyomtalanul elolvadnak, elenyésznek. Csak néhány pillanat az életük… Akkor miért vannak? Hisz sehol sem hagynak nyomot. De igen…, nem csak az én, hanem talán sok-sok ember lelkét beragyogják egy pillanatra. Talán valahol egy munkából hazatérő apa homlokán simítják el a ráncot. Szépségükkel… A kandallónál ülő anyókának ifjúsága egy meghitt pillanatát mesélik el újra... Gyermekek tapsolnak örömükben: jön a karácsony… És én elfelejtem a fáradtságot, napi gondjaimat, ha rájuk nézek… Hát ezért vannak… hogy örömet szerezzenek, szépséget nyújtsanak.
Hulljatok csak apró, fehér, törékeny tündérek, libegjen csak csillogó ruhátok a magasban, kápráztassátok el játékotokkal az emberi szívet! Tanítsátok meg mások életét, ha egy percre is, széppé tenni”…
Az írás alatt az író neve: Adamis Anna.
Jelen van a lapban a diákhumor is, sokszor az órákon történt események leírásában.
„A II. a. osztályban történt.
Az osztály I. István korának társadalmi viszonyait tárgyalja. Rabszolgákról van szó, akiket latinul servusnak hívtak. N. N. azonban nem emlékszik a latin elnevezésre.
– Pedig ezt a szép szót naponta használod – próbál segíteni a tanár.
N. N. homlokát ráncolja, hallgat.
– Köszönni is szoktunk így – bíztatja a tanár.
Hátulról súgás hallatszik: sze… sszeee.
N. N. szeme felcsillan:
–  Szevasz! – vágja ki diadalmasan.”
A diáklapok életszerű lenyomatai a mindenkori iskolai életnek. Úgy hiszem, hogy jelentős az iskolatörténeti szerepük is. Érdemes lenne feldolgozni és összevetni a különböző időben készült diákújságokat. Már ezért is!
Íme egy újabb téma, ami keresi a gazdáját!

A szerkesztőség



x x x



Vendégünk volt 2010. október 1-én
 Majnek Antal (kárpátaljai) munkácsi püspök

1951-ben született Budapesten Majnek Jenő Antal.
1970-ben a Szentendrei Móricz Zsigmond Gimnáziumban reáltagozaton érettségizett.
1973-tól szüleivel Szentendrén élt
1976-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán -, majd
1980-ban ugyanott mérnöktanári diplomát szerzett.
1980-89. A Szentendrei Ferences Gimnáziumban fizika-, technika-, hittan tantárgyakat tanított. Közben:
1981. Szerzetesi fogadalmat tett (ferences).
1982. Elvégezte a Ferences Hittudományi Főiskolát, és pappá szentelték.
1984. Technika tanári képesítést szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen
1989-ben két ferences társával misszióba ment Kárpátaljára, hogy segítsen a katolikus hitélet 
újraépítésében. Plébános volt Huszton, Técsőn. 
1993-ban a kijevi nuncius (pápai követ, a Szentszék állami képviselője)
apostoli adminisztrátornak   nevezte ki (a pápa nevében kormányzó főpapnak).
1995 decemberében a Nagyszőlősi Ferences Misszió vezetője lett, majd
segédpüspöke az Apostoli Kormányzóságnak. 14 község tartozik hozzájuk.
1996. Az Apostoli (Adminisztratúrát) Kormányzóságot a pápa
egyházmegyei rangra emelte, és létrehozta a Munkácsi Egyházmegyét.
Ennek élére Majnek Antalt nevezte ki.
Beiktatását, püspökké szentelését II. János Pál pápa végezte Rómában.
Majnek Antal lett az első püspöke a Kárpátaljai Egyházmegyének
Megjegyzés: a II. világháború után, a határok megváltoztatásával, az addigi Szatmári Püspökséghez tartozó hívek 4 országhoz kerültek. Azóta nem volt önálló római katolikus püspöksége Kárpátaljának.
1996-tól vezetésével teológiai tanfolyamok indítása kezdődött (3 éves képzés után hitoktatóvá
válhatnak).  Elkezdik a karitatív munkát is. Templomok is épültek, megerősödött a hitélet. Az ottani magyarok 80%-a katolikus. Fenntartanak katolikus óvodákat, ebédet osztanak a rászorulóknak, segítenek a fogyatékkal élőknek.
1997-ben Bethlen Gábor-díjat, Kisebbségért díjat kapott.
2006. jún. 4. Ünnepi szentmisét celebrál Csíksomlyón
2007. Ünnepi szentmisét tart az ”Árpádházi Szent Erzsébet év” megnyitóján, megáldja a
Munkács közelében épült Szent Erzsébet Idősek Otthonát
2008. aug. 20. Ünnepi szentmise a Bazilikában
2009. máj, 22.-én előadást tart Budapesten
A keresztény egyházak küldetése és felelőssége”konferencián:
          Egyházi együttműködés a tömb- és szórványmagyarság érdekében
2010. máj. 1-2 Ferences plébániák munkatársainak találkozója Nagyszőlősön
2010. jún.20-án gyűjtést hirdet a magyarországi árvízkárosultak javára
2010. jún. 27. A Papság évének megnyitóján, Ungváron ünnepi szentmise,
diakónus- szentelés.
2010. aug. 13-15. búcsú Mátraverebély-Szentkúton, Nemzeti Kegyhelyünkön (2006-tól),
          ünnepi szentmisét celebrált Majnek Antal aug. 14-én, Nagyboldogasszony napján, az 
Egyházmegyéből és Magyarországról érkező több mint 20 ezer zarándoknak.

Kárász Aranka

xxx

Szomorúan közöljük, hogy a gimnázium volt igazgatójának lánya, dr. Losonczyné Porpáczy Zsuzsanna augusztus 12-én tragikus hirtelenséggel elhunyt. Megrendülten osztozunk férje, két gyermeke és öt unokája gyászában.
Barátokkal, osztálytársakkal együtt az őt ismerő iskolatársak nagy közössége is fájó veszteségként éli meg eltávozását és szívében megőrzi kedves, közvetlen egyéniségének emlékét.

xxx

Örömmel gratulálunk Maróthy László (1959) iskolatársunknak, aki a közelmúltban magas kitüntetésben részesült, megkapta a Kurcsatov díj I. fokozatát.
Nemzetközileg elismert reaktor szakmérnökként a Paksi Erőműben tevékenykedett nukleáris igazgatói beosztásban, majd az erőmű igazgatóságának elnöke lett. Ő volt az 1982-ben átadott I. blokk kialakításának tudományos irányítója (ezért kapta a kitűntetést). Később a radioaktív hulladék elhelyezésén dolgozott eredményesen.
Nyugdíjasként boldog családban él felesége, két felnőtt gyermeke és öt unokája körében. Elnökségi tagként aktívan vesz részt az öregdiák egyesület szervezésében.
Az iskolatársak nevében kívánunk neki jó egészséget és sok-sok boldogságot!

 

újraépítésében. Plébános volt Huszton, Técsőn. 
1993-ban a kijevi nuncius (pápai követ, a Szentszék állami képviselője)
apostoli adminisztrátornak   nevezte ki (a pápa nevében kormányzó főpapnak).
1995 decemberében a Nagyszőlősi Ferences Misszió vezetője lett, majd
segédpüspöke az Apostoli Kormányzóságnak. 14 község tartozik hozzájuk.
1996. Az Apostoli (Adminisztratúrát) Kormányzóságot a pápa
egyházmegyei rangra emelte, és létrehozta a Munkácsi Egyházmegyét.
Ennek élére Majnek Antalt nevezte ki.
Beiktatását, püspökké szentelését II. János Pál pápa végezte Rómában.
Majnek Antal lett az első püspöke a Kárpátaljai Egyházmegyének
Megjegyzés: a II. világháború után, a határok megváltoztatásával, az addigi Szatmári Püspökséghez tartozó hívek 4 országhoz kerültek. Azóta nem volt önálló római katolikus püspöksége Kárpátaljának.
1996-tól vezetésével teológiai tanfolyamok indítása kezdődött (3 éves képzés után hitoktatóvá
válhatnak).  Elkezdik a karitatív munkát is. Templomok is épültek, megerősödött a hitélet. Az ottani magyarok 80%-a katolikus. Fenntartanak katolikus óvodákat, ebédet osztanak a rászorulóknak, segítenek a fogyatékkal élőknek.
1997-ben Bethlen Gábor-díjat, Kisebbségért díjat kapott.
2006. jún. 4. Ünnepi szentmisét celebrál Csíksomlyón
2007. Ünnepi szentmisét tart az ”Árpádházi Szent Erzsébet év” megnyitóján, megáldja a
Munkács közelében épült Szent Erzsébet Idősek Otthonát
2008. aug. 20. Ünnepi szentmise a Bazilikában
2009. máj, 22.-én előadást tart Budapesten
A keresztény egyházak küldetése és felelőssége”konferencián:
          Egyházi együttműködés a tömb- és szórványmagyarság érdekében
2010. máj. 1-2 Ferences plébániák munkatársainak találkozója Nagyszőlősön
2010. jún.20-án gyűjtést hirdet a magyarországi árvízkárosultak javára
2010. jún. 27. A Papság évének megnyitóján, Ungváron ünnepi szentmise,
diakónus- szentelés.
2010. aug. 13-15. búcsú Mátraverebély-Szentkúton, Nemzeti Kegyhelyünkön (2006-tól),
          ünnepi szentmisét celebrált Majnek Antal aug. 14-én, Nagyboldogasszony napján, az 
Egyházmegyéből és Magyarországról érkező több mint 20 ezer zarándoknak.

Kárász Aranka

xxx

Szomorúan közöljük, hogy a gimnázium volt igazgatójának lánya, dr. Losonczyné Porpáczy Zsuzsanna augusztus 12-én tragikus hirtelenséggel elhunyt. Megrendülten osztozunk férje, két gyermeke és öt unokája gyászában.
Barátokkal, osztálytársakkal együtt az őt ismerő iskolatársak nagy közössége is fájó veszteségként éli meg eltávozását és szívében megőrzi kedves, közvetlen egyéniségének emlékét.

xxx

Örömmel gratulálunk Maróthy László (1959) iskolatársunknak, aki a közelmúltban magas kitüntetésben részesült, megkapta a Kurcsatov díj I. fokozatát.
Nemzetközileg elismert reaktor szakmérnökként a Paksi Erőműben tevékenykedett nukleáris igazgatói beosztásban, majd az erőmű igazgatóságának elnöke lett. Ő volt az 1982-ben átadott I. blokk kialakításának tudományos irányítója (ezért kapta a kitűntetést). Később a radioaktív hulladék elhelyezésén dolgozott eredményesen.
Nyugdíjasként boldog családban él felesége, két felnőtt gyermeke és öt unokája körében. Elnökségi tagként aktívan vesz részt az öregdiák egyesület szervezésében.
Az iskolatársak nevében kívánunk neki jó egészséget és sok-sok boldogságot!